Tanárhiány, öregedő pedagógusok és egyre több diák, aki végzettség nélkül hagyja el az iskolát – nagyon nehéz helyzetben van a magyar oktatási rendszer a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint. Összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításait, miért nem könnyű most magyar gyereknek lenni.
Tanulás kánikulában
A 2023/2024-es tanév egy héttel tovább tart, holott a szakmai szervezetek felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a június végi hőségben a diákok többségében olyan termekben tanulnak, ahol nincsen légkondicionáló, emiatt nem tudnak megfelelően koncentrálni.
Arról nem is beszélve, hogy idén a köznevelési törvénybe egy olyan kiegészítés is belekerült, hogy a tanévet valamilyen előre nem látható okból a köznevelési miniszter július 15-ig meghosszabbíthatja, amit csak április 30-ig kell bejelenteni. Ezzel az aprónak tűnő módosítással pedig a jelentés szerint a gyerekek pihenéshez, szabadidőhöz való joga sérül.
Megváltozott az érettségi
A Hintalovon-jelentés a megváltozott érettségivel is foglalkozik, hiszen 2024-től kezdve a diákok az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján vizsgáznak. Külön kiemelik a magyarérettségit, amely a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb lexikális tudást kér számon. Ennek többek között az az oka, hogy a magyarérettségi első részéből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, és a szövegértési-nyelvtani feladatsort egy irodalmi műveltségi teszt követett.
A második részben pedig, míg korábban egy mű értelmezése és egy összehasonlító műelemzés közül lehetett választani, addig idén a műértelmezés mellé egy általános témakifejtő esszé került. Ezt a szaktanárok korábban "veszélyes" feladattípusnak minősítettek azzal érvelve, hogy nagyon könnyű benne általánosságokat írni úgy, hogy annak a végén nem túl sok köze lesz az irodalomhoz.
Hogy a magyarérettségi mennyivel volt nehezebb, mint a tavalyi, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Változik a pontszámítás is
A gyermekjogi jelentés kitér arra is, hogy ebben az évben változik a felsőoktatási pontszámítás is, többek között eltörölték a minimumponthatárt.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
|
Az egyetemek, főiskolák maguk dönthetik el, hogy
- az érettségi pontok számításánál milyen tárgyakból kell emeltezni,
- mit fogadnak el ötödik érettségitárgyként,
- mire adnak intézményi pontokat.
Emiatt egyetemenként eltérhet, hogy hány pont jár például a középfokú nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire vagy tanulmányi versenyre. Mi is beszámoltunk arról, hogy van olyan felsőoktatási intézmény, ahol pont jár a Matthias Corvinus Collegium középiskolás programjának elvégzéséért, az e-sportért, a helyi középiskolai érettségijéért vagy akár egy családtag diplomájáért is.
Tanárhiány és idősödő pedagógustársadalom
A jelentés a státusztörvénnyel is foglalkozik, amit sok vita és megmozdulás előzött meg. Sok pedagógus nem írta alá az új munkaszerződését és elhagyta a pályát.
2023 január és szeptember között 4314 tanár mondott fel a tankerületi központok által fenntartott iskolákban, mely az 5%-ukat teszi ki, ugyanakkor a tanévkezdéskor több, mint 5000 új tanár kezdte meg a munkát
- olvasható a jelentésben.
Felhívják arra is figyelmet, hogy ezek az adatok egy pillanatnyi állapotot mutatnak, a tanárhiány és az idősödő pedagógustársadalom azonban egy hosszú távú probléma.
Magyarországon a legnehezebb matematika- és természettudományos, illetve idegen nyelv szakos tanárt találni, de sok pedagógus hiányzik a szakképzésből és a hátrányos helyzetű településekről is.
A helyzetet pedig csak tovább árnyalja, hogy a KSH adatai szerint 2022/2023-as tanévben főállásban, általános iskolában tanító pedagógusok 65%-a 45 éves és vagy ennél idősebb volt. A 25-34 évesek aránya 10%-kal lett kevesebb.
Egyre több a korai iskolaelhagyó
A jelentés kitér arra is, hogy ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók száma folyamatosan nő. Magyarország az uniós tagállamok közül a 3. legrosszabb helyen áll. Mindezt úgy, hogy 2010-ben a korai iskolaelhagyók aránya még 10,8% volt, 2021-ben 12,1%, 2022-ben pedig tovább emelkedett 12,4%- ra. Ehhez képest az EU-ban ez az arány egyre kisebb, 2022-ben már csak 9,9 százalék volt.
| Kik a korai iskolaelhagyók? |
- A korai iskolaelhagyás definíció szerint azon 18−24 éves fiatalok arányát jelzi a teljes korcsoporton belül, akiknek nincsen érettségije vagy szakiskolai végzettsége, és nem is vesznek részt semmilyen oktatásban.
|
A jelentés egy 2023-as tanulmányt is megemlít, amely szerint a jelenség hátterében a tankötelezettség 16 évre való csökkentése áll, arról nem is beszélve, hogy azok a 16-18 évesek, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolapadot, nem tudnak a munkaerőpiacra sem beilleszkedni.
Egyre nagyobb a különbség a szegény és gazdag gyerek között
A vizsgált időszakban erősödtek a gyerekek kompetenciaméréseken nyújtott eredményei közötti különbségek a társadalmi helyzet szerint.
- írják a jelentésben, majd hozzáteszik, hogy a szegregált iskolákban tanulók kisebb eséllyel szereznek középfokú végzettséget, vagyis érettségit, és tanulnak tovább a felsőoktatásban. Az eredmények pedig megerősítik, hogy az oktatás alacsonyabb színvonala miatt a szegregált iskolákban tanulók ténylegesen hátrányba kerülnek.
Ráadásul még azoknak a gyerekeknek sem könnyű jó iskolába bekerülnie, akiknek az édesanyja diplomás. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
