Tovább nőtt a 60 év feletti pedagógusok aránya az általános iskolákban

Míg a 60 év feletti általános iskolai tanárok aránya egy év alatt ezer fővel, a 30 év alattiaké mindössze 165 fővel emelkedett.

  • Székács Linda

Hiába nőtt, még mindig mindössze 6,7 százalék a fiatal pedagógusok aránya az általános iskolákban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikából, amiről a Népszava számolt be.

A KSH 2023/24-es tanévre vonatkozó jelentése szerint bár a fiatal tanárok száma tavalyhoz képest némileg emelkedett, 4687 főről 4852-re nőtt, ez még mindig jelentősen elmarad az idősebb pedagógusok arányától. Az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve. Ez az esetükben két év alatt 24,8 százalékos emelkedést jelent, míg a 30 év alatti pedagógusok száma mindössze 165 fővel nőtt.

A lap azt írja, az adatok szerint a 60-64 éves pedagógusok száma 8462-ről 8848 főre, a 64 évesnél idősebbeké 1577-ről 2171-re nőtt egy év alatt az általános iskolákban. A Népszava ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy  a kormány 2022-ben, először csak átmenetileg, egy évre szólóan, majd 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásának szabályait, így enyhítve a súlyos tanárhiányt.

A tanárok döntő többsége (37 035 fő) egyébként 45-59 év közötti, nagyrészük azonban itt az idősebb korcsoportba, az 55-59 évesek közé tartozik. Ők összesen 13 744-en vannak az általános iskolákban.

Pályaelhagyók

Bár a 60. év feletti pedagógusok száma jelentősen, míg a 30 év alattiaké minimálisan nőtt, az adatok szerint vannak olyan korcsoportok, ahol a csökkenés jellemző az általános iskolai tanárok számára. A 40-44 év közötti tanároké például egy év alatt 10 023-ról 9298 főre, a 35-39 éveseké 7077-ről 6416-re, a 30-34 év közöttieké 3975 főről 3894 főre csökkent.

Valószínűsíthető, hogy ennek okai az elmúlt egy év eseményeihez, a felmondási hullámhoz és az új pedagus életpálya törvényhez, vagyis a státusztörvény miatti változásokhoz köthetők.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?