Mélyponton a főállású pedagógusok száma, a szakszervezetek a státusztörvényt okolják

A legnagyobb csökkenés az általános iskolai tanárok létszámában van.

  • Székács Linda

Az elmúlt tíz évben egyetlen alkalommal sem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2023/2024-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, amikről a Népszava számolt be.

A KSH szerint jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben. Ez 1610 fővel kevesebb az előző évhez képest, és újabb mélypont a főállásban foglalkoztatott pedagógusok számában, hiszen eddig a 2020/2021-es adatok voltak a legalacsonyabbak. Akkor 146 730 főt foglalkoztattak.

Az egy pedagógusra jutó tanulók száma így 10,6 főről 10,9 főre növekedett. A szakszervezetek szerint ennek az oka egyértelműen a státusztörvény.

A legnagyobb visszaesés az általános iskolai tanárok számában látható. Tavaly ilyenkor még 73 675-en, idén viszont már 1161 fővel kevesebben, 72 514-en dolgoznak ebben az intézménytípusban, míg a szakképző iskolákban dolgozó tanárok száma 201 fővel, az óvodapedagógusok száma 174 fővel, a gimnáziumi tanárok száma 132 fővel csökkent. Az oktatók száma egyedül a technikumokban és szakgimnáziumokban emelkedett, 16 845 főről 16 950 főre.

Ehhez képest a tanulók száma - az általános iskolák kivételével - egyre magasabb, az összlétszámuk 26,7 ezer fővel idén összesen 1 588 311 főre nőtt.

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyerekek száma 2,6 ezer fő, a velük foglalkozó főállású pedagógusok száma viszont 453 főről 441 főre csökkent.

Javulás látható azonban a felsőoktatást érintő adatokban, igaz, ez legfőképp annak köszönhető, hogy a kormány jelentősen könnyített a diplomaszerzés feltételein.

Egyetemen jelenleg 310 414-en folytatnak tanulmányokat, ami 20 423 fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók létszáma 27 ezer fő, ami szintén több az egy évvel korábbinál (26,4 ezer fő), és nőtt külföldi hallgatók száma is: létszámuk meghaladja a 43 ezer főt. Ez körülbelül 1400 fővel magasabb a tavalyi adatoknál.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.