Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
A 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést a nyolcadikososok 39 százaléka választotta első helyen
Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.
A 2024/2025-ös tanévben az általános iskolába járó SNI-s diákok száma átlépte a 65 ezret.
A tanári kar mindössze 7 százalékát teszik ki a 30 év alatti pedagógusok.
2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.
A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.
Míg átlagosan 11,6 hónap a munkakeresés időtartama, addig a legnépszerűbb mesterdiplomákkal ez maximum 1,2 hónap.
2024 január és október között 21 százalékkal volt magasabb a halálozások száma, mint ugyanebben az időszakban 2023-ban.
4,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta.
Átlépte a 40 ezret a magyar egyetemeken tanuló külföldi hallgatók száma.
2 év alatt mintegy 64 ezerrel nőtt a szakmát tanuló diákok száma.
Folyamatosan fogy a népesség, mégis a szeptemberi adatok pozitívabbak, mint a többi hónap statisztikái.
A KSH friss statisztikái szerint a gyereket nevelő családok éves egy főre jutó bruttó átlagjövedelme nem éri el még az országos átlagot sem.
A nettó átlagkereset augusztusban 433 100 forint volt, ehhez képest a mediánbér továbbra sem éri el nettóban 400 ezret.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint szomorú helyzetben van az iskolai diáksport.
Maximum 3 fős, egyetemistákból álló csapatok jelentkezését várják októberig.
Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az egész országban körülbelül 9 és 11 között van.
Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A foglalkoztatottság nőtt, de elsősorban csak a nők körében.
