A dolgozók fele nettóban még 427 ezer forintot sem keres

A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.

A

, hogy 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A béremelkedés nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is érzékelhető: a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ami 9,8 százalékos növekedést jelent 2024 decemberéhez viszonyítva. A KSH szerint a nettó bérek dinamikusabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adóváltozások, például 2025. július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.

A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4 százalékos éves növekedést jelent. Szektoronként eltérő mértékben emelkedtek a bérek:

  • a vállalkozásoknál 680 900 forintra nőtt az átlag, ami 9,7 százalékos javulást,
  • a költségvetési szektorban 672 800 forintot tett ki, 9,2 százalékos emelkedéssel,
  • a nonprofit szektorban pedig 734 000 forint volt az átlag, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.

A mediánkeresetek adatai árnyaltabb képet adnak a jövedelmi viszonyokról. A bruttó mediánkereset 607 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. A nettó mediánkereset 427 500 forintot ért el, ez 10,8 százalékos növekedést jelent. (A medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres – vagyis a többség jövedelme érdemben elmarad az átlagtól.)

Ha ezt nézzük még a bruttó mediánkeresetet sem éri el több oktató, kutató bére a győri egyetemen, hiszen az ő fizetésük bruttóban még PhD-fokozattal is csak 500 000 ezer forint.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.