A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.
A
, hogy 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A béremelkedés nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is érzékelhető: a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ami 9,8 százalékos növekedést jelent 2024 decemberéhez viszonyítva. A KSH szerint a nettó bérek dinamikusabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adóváltozások, például 2025. július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.
A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4 százalékos éves növekedést jelent. Szektoronként eltérő mértékben emelkedtek a bérek:
A mediánkeresetek adatai árnyaltabb képet adnak a jövedelmi viszonyokról. A bruttó mediánkereset 607 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. A nettó mediánkereset 427 500 forintot ért el, ez 10,8 százalékos növekedést jelent. (A medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres – vagyis a többség jövedelme érdemben elmarad az átlagtól.)
Ha ezt nézzük még a bruttó mediánkeresetet sem éri el több oktató, kutató bére a győri egyetemen, hiszen az ő fizetésük bruttóban még PhD-fokozattal is csak 500 000 ezer forint.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
