A dolgozók fele nettóban még 427 ezer forintot sem keres

A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.

A

, hogy 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A béremelkedés nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is érzékelhető: a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ami 9,8 százalékos növekedést jelent 2024 decemberéhez viszonyítva. A KSH szerint a nettó bérek dinamikusabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adóváltozások, például 2025. július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.

A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4 százalékos éves növekedést jelent. Szektoronként eltérő mértékben emelkedtek a bérek:

  • a vállalkozásoknál 680 900 forintra nőtt az átlag, ami 9,7 százalékos javulást,
  • a költségvetési szektorban 672 800 forintot tett ki, 9,2 százalékos emelkedéssel,
  • a nonprofit szektorban pedig 734 000 forint volt az átlag, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.

A mediánkeresetek adatai árnyaltabb képet adnak a jövedelmi viszonyokról. A bruttó mediánkereset 607 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. A nettó mediánkereset 427 500 forintot ért el, ez 10,8 százalékos növekedést jelent. (A medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres – vagyis a többség jövedelme érdemben elmarad az átlagtól.)

Ha ezt nézzük még a bruttó mediánkeresetet sem éri el több oktató, kutató bére a győri egyetemen, hiszen az ő fizetésük bruttóban még PhD-fokozattal is csak 500 000 ezer forint.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.