A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.
A
, hogy 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A béremelkedés nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is érzékelhető: a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ami 9,8 százalékos növekedést jelent 2024 decemberéhez viszonyítva. A KSH szerint a nettó bérek dinamikusabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adóváltozások, például 2025. július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.
A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4 százalékos éves növekedést jelent. Szektoronként eltérő mértékben emelkedtek a bérek:
a vállalkozásoknál 680 900 forintra nőtt az átlag, ami 9,7 százalékos javulást,
a költségvetési szektorban 672 800 forintot tett ki, 9,2 százalékos emelkedéssel,
a nonprofit szektorban pedig 734 000 forint volt az átlag, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.
A mediánkeresetek adatai árnyaltabb képet adnak a jövedelmi viszonyokról. A bruttó mediánkereset 607 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. A nettó mediánkereset 427 500 forintot ért el, ez 10,8 százalékos növekedést jelent. (A medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres – vagyis a többség jövedelme érdemben elmarad az átlagtól.)
Ha ezt nézzük még a bruttó mediánkeresetet sem éri el több oktató, kutató bére a győri egyetemen, hiszen az ő fizetésük bruttóban még PhD-fokozattal is csak 500 000 ezer forint.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
