A dolgozók fele nettóban még 427 ezer forintot sem keres

A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.

A

, hogy 2025 decemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt, ami 8,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A béremelkedés nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is érzékelhető: a reálkereset 6,3 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ami 9,8 százalékos növekedést jelent 2024 decemberéhez viszonyítva. A KSH szerint a nettó bérek dinamikusabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adóváltozások, például 2025. július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.

A prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli, úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4 százalékos éves növekedést jelent. Szektoronként eltérő mértékben emelkedtek a bérek:

  • a vállalkozásoknál 680 900 forintra nőtt az átlag, ami 9,7 százalékos javulást,

  • a költségvetési szektorban 672 800 forintot tett ki, 9,2 százalékos emelkedéssel,

  • a nonprofit szektorban pedig 734 000 forint volt az átlag, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.

A mediánkeresetek adatai árnyaltabb képet adnak a jövedelmi viszonyokról. A bruttó mediánkereset 607 700 forint volt, ami 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. A nettó mediánkereset 427 500 forintot ért el, ez 10,8 százalékos növekedést jelent. (A medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres – vagyis a többség jövedelme érdemben elmarad az átlagtól.)

Ha ezt nézzük még a bruttó mediánkeresetet sem éri el több oktató, kutató bére a győri egyetemen, hiszen az ő fizetésük bruttóban még PhD-fokozattal is csak 500 000 ezer forint.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.