Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Utoljára érdemi béremelés 2022-ben volt a győri Széchenyi István Egyetemen, ezért egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus – írta az Eduline szerkesztőségének az egyik egyetemi dolgozó.
Mindez azért is érdekes, mert az alapítványi modellváltáskor az egyetem vezetése és a fenntartó azt ígérte: az oktatói bérek fokozatosan felzárkóznak a versenyszféra szintjéhez.
A szerkesztőségünknek elküldött 2022-es belső levélből kiderült, hogy a modellváltás után a győri egyetemen új, teljesítményalapú bérezést vezettek be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók az alapbér mellé kaptak egy teljesítményalapú bérkiegészítést, melynek mértéke egyrészt attól is függ, hogy a dolgozó mennyire járul hozzá az intézményi célok eléréséhez, másrészt pedig az is egy fontos szempont, hogy a szervezeti egység vezetőjével közösen meghatározott feladatokat milyen minőségben teljesíti.
A dolgozó úgy fogalmazott, hogy a bérek technikailag kizárólag a garantált bérminimum emelése miatt nőttek, így mára a gyakorlatban alig van különbség egy tanársegéd és egy docens bére között.
480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.
Szerinte a teljesítményalapú rendszer nem hozott érdemi változást, mivel sok oktató számára nem elérhető, az értékelés nem átlátható, és tanszékenként jelentősen eltér.
Ma a Széchenyi István Egyetemen egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, aki oktatási és kutatási feladatokat egyaránt ellát, kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus. Ez nem elszigetelt eset, hanem rendszerszintű probléma az állami felsőoktatásban.
- hangsúlyozta az egyetemi dolgozó.
Az Eduline információi szerint 2026 januárjában az egyik kari értekezleten a vezetés elismerte, hogy más modellváltott egyetemeken jelentős alapbér-emelések történtek, ugyanakkor náluk tudatos döntés az alacsonyan tartott garantált alapbér. Ezt pedig azzal indokolták meg, hogy a győri egyetemen a teljesítményalapú rendszer jól működik.
„A Széchenyi István Egyetem hazai és nemzetközi sikereinek egyik alapja a jól definiált, transzparens teljesítménymérésre épülő bérezési rendszer. Ez egyrészt a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását, másrészt a nagyobb egyéni és szervezeti teljesítmény ösztönzését szolgálja, egyszerre erősítve a munkatársak szakmai és anyagi előmenetelét, valamint az egyetem versenyképességét” - írta szerkesztőségünknek az SZE, majd válaszukban kitértek arra is, hogy ebben a rendszerben jelentős szerepet kapnak a teljesítményhez, célfeladatokhoz és többletvállalásokhoz kötött bérelemek.
Az egyetem szerint a bérrendezések minden évben differenciáltan történnek, a teljesítményadatok figyelembevételével, valamint a tudományos és szakmai előmenetel támogatásával.
A Széchenyi Egyetem úgy fogalmazott, hogy a 2022-es átlagbérekhez képest 2026-ra
a tanársegédeknél 46%,
az adjunktusoknál 45%,
az egyetemi docenseknél 39%,
az egyetemi tanároknál 57%
átlagos növekedés valósult meg.
Az SZE válaszában hangsúlyozta, hogy „az oktató-kutató munkatársak esetében a fix alapbér garantált, amelyre a teljesítménytől függő, egyénenként változó mértékű jövedelemelemek épülnek rá.”
Külön rákérdeztünk az egyetemi docensek átlagos bérére, mely az SZE szerint bruttóban átlagosan 981 403 Ft, amelynek mintegy 60%-a alapbér, 40%-a pedig teljesítményhez kötött bérelem, melyhez további jövedelmek társulhatnak (pl. oktatási többletteljesítmény elszámolása, szakirányú továbbképzésekben, angol nyelvű képzésekben vállalt feladatok elismerése, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve vállalati projektek, pályázati tevékenységek, éves bónuszkifizetések).
2025-ben ez utóbbiak átlaga további 290 ezer Ft/hó volt, így egy egyetemi docens összes havi átlagjövedelme az elmúlt évben meghaladta az 1 270 000 forintot. Mindehhez további kiegészítést jelenthetnek a publikációs és innovációs ösztöndíjakból elérhető jövedelmek.
- írta az SZE.
Ehhez képest több egyetemi dolgozótól is megkaptuk a 2026 januári bérpapírjait. Egyikük egyetemi docensként bruttó 620 ezer forintot keres, de van olyan alkalmazott, akinek csak az év elején haladta meg épphogy a bruttó 500 ezer forintot a fizetése a teljesítményalapú bérrel együtt. Ennek mértéke nagyjából 100-140 ezer forint között mozgott.
A dolgozók hozzátették, hogy „a valóságban az érintett munkavállalók jelentős része a garantált bérminimumot csak kis mértékben meghaladó alapbért kap. Az átlagokat döntően olyan teljesítményalapú és eseti juttatások húzzák fel, amelyek: – nem garantáltak, – bármikor elvonhatók, – nem kiszámíthatók hosszú távon és csak kevesen férnek hozzá.”
Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy 2026. január 1-től a pedagógus gyakornok kategóriában bruttóban minimum 705 ezer forintot keres, pedagógus I. kategóriában legalább 718 ezer forintot, pedagógus II.-ben alsó hangon bruttó 725 ezer forintot, míg mesterpedagógusként bruttó 785 ezer forintot vihet haza.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
