Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Utoljára érdemi béremelés 2022-ben volt a győri Széchenyi István Egyetemen, ezért egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus – írta az Eduline szerkesztőségének az egyik egyetemi dolgozó.
Mindez azért is érdekes, mert az alapítványi modellváltáskor az egyetem vezetése és a fenntartó azt ígérte: az oktatói bérek fokozatosan felzárkóznak a versenyszféra szintjéhez.
A szerkesztőségünknek elküldött 2022-es belső levélből kiderült, hogy a modellváltás után a győri egyetemen új, teljesítményalapú bérezést vezettek be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók az alapbér mellé kaptak egy teljesítményalapú bérkiegészítést, melynek mértéke egyrészt attól is függ, hogy a dolgozó mennyire járul hozzá az intézményi célok eléréséhez, másrészt pedig az is egy fontos szempont, hogy a szervezeti egység vezetőjével közösen meghatározott feladatokat milyen minőségben teljesíti.
A dolgozó úgy fogalmazott, hogy a bérek technikailag kizárólag a garantált bérminimum emelése miatt nőttek, így mára a gyakorlatban alig van különbség egy tanársegéd és egy docens bére között.
480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.
Szerinte a teljesítményalapú rendszer nem hozott érdemi változást, mivel sok oktató számára nem elérhető, az értékelés nem átlátható, és tanszékenként jelentősen eltér.
Ma a Széchenyi István Egyetemen egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, aki oktatási és kutatási feladatokat egyaránt ellát, kevesebbet keres, mint egy pályakezdő pedagógus. Ez nem elszigetelt eset, hanem rendszerszintű probléma az állami felsőoktatásban.
- hangsúlyozta az egyetemi dolgozó.
Az Eduline információi szerint 2026 januárjában az egyik kari értekezleten a vezetés elismerte, hogy más modellváltott egyetemeken jelentős alapbér-emelések történtek, ugyanakkor náluk tudatos döntés az alacsonyan tartott garantált alapbér. Ezt pedig azzal indokolták meg, hogy a győri egyetemen a teljesítményalapú rendszer jól működik.
„A Széchenyi István Egyetem hazai és nemzetközi sikereinek egyik alapja a jól definiált, transzparens teljesítménymérésre épülő bérezési rendszer. Ez egyrészt a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását, másrészt a nagyobb egyéni és szervezeti teljesítmény ösztönzését szolgálja, egyszerre erősítve a munkatársak szakmai és anyagi előmenetelét, valamint az egyetem versenyképességét” - írta szerkesztőségünknek az SZE, majd válaszukban kitértek arra is, hogy ebben a rendszerben jelentős szerepet kapnak a teljesítményhez, célfeladatokhoz és többletvállalásokhoz kötött bérelemek.
Az egyetem szerint a bérrendezések minden évben differenciáltan történnek, a teljesítményadatok figyelembevételével, valamint a tudományos és szakmai előmenetel támogatásával.
A Széchenyi Egyetem úgy fogalmazott, hogy a 2022-es átlagbérekhez képest 2026-ra
átlagos növekedés valósult meg.
Az SZE válaszában hangsúlyozta, hogy „az oktató-kutató munkatársak esetében a fix alapbér garantált, amelyre a teljesítménytől függő, egyénenként változó mértékű jövedelemelemek épülnek rá.”
Külön rákérdeztünk az egyetemi docensek átlagos bérére, mely az SZE szerint bruttóban átlagosan 981 403 Ft, amelynek mintegy 60%-a alapbér, 40%-a pedig teljesítményhez kötött bérelem, melyhez további jövedelmek társulhatnak (pl. oktatási többletteljesítmény elszámolása, szakirányú továbbképzésekben, angol nyelvű képzésekben vállalt feladatok elismerése, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve vállalati projektek, pályázati tevékenységek, éves bónuszkifizetések).
2025-ben ez utóbbiak átlaga további 290 ezer Ft/hó volt, így egy egyetemi docens összes havi átlagjövedelme az elmúlt évben meghaladta az 1 270 000 forintot. Mindehhez további kiegészítést jelenthetnek a publikációs és innovációs ösztöndíjakból elérhető jövedelmek.
- írta az SZE.
Ehhez képest több egyetemi dolgozótól is megkaptuk a 2026 januári bérpapírjait. Egyikük egyetemi docensként bruttó 620 ezer forintot keres, de van olyan alkalmazott, akinek csak az év elején haladta meg épphogy a bruttó 500 ezer forintot a fizetése a teljesítményalapú bérrel együtt. Ennek mértéke nagyjából 100-140 ezer forint között mozgott.
A dolgozók hozzátették, hogy „a valóságban az érintett munkavállalók jelentős része a garantált bérminimumot csak kis mértékben meghaladó alapbért kap. Az átlagokat döntően olyan teljesítményalapú és eseti juttatások húzzák fel, amelyek: – nem garantáltak, – bármikor elvonhatók, – nem kiszámíthatók hosszú távon és csak kevesen férnek hozzá.”
Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy 2026. január 1-től a pedagógus gyakornok kategóriában bruttóban minimum 705 ezer forintot keres, pedagógus I. kategóriában legalább 718 ezer forintot, pedagógus II.-ben alsó hangon bruttó 725 ezer forintot, míg mesterpedagógusként bruttó 785 ezer forintot vihet haza.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
