Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.
December 23-án megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a pedagógusok január 1-től mennyit fognak keresni. Ennek értelmében a pedagógus bértábla 2026-ban a következőképpen alakul:
Ez nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül alsó hangon azt jelenti, hogy a
fizetést vihet haza.
Intézményi szinten átlagosan 10 százalék
Az egyes fokozatok között nagy különbségek nincsenek, arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-kal emelkedett, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal lett több.
A közlönyben kitértek arra is, hogy az állam központi költségvetési forrásból biztosítja a pedagógusok fizetésemeléséhez szükséges fedezetet. Az emelés nem egyszeri döntés, hanem a már korábban elindított bérfejlesztési rendszer része.
A munkáltatók a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10 százalékkal kötelesek emelni.
A tanárok egyébként októberben kaptak egy kis pluszt a teljesítményértékelés során legalább 80 pontot elért pedagógusok, mely az ígéretekkel ellentétben még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint még a 25 ezer forintot sem érte el. Itt érdemes megjegyezni, hogy még szeptember elején a Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak.
Karácsonykor nem mindenki kapott jutalmat
Legutóbb pedig karácsonyra kaptak pulykapénzt a pedagógusok. Az állami fenntartású iskolákban a tankerületek bruttó 112 ezer forint év végi jutalmat biztosítottak a pedagógusok számára. A nevelő munkát segítő alkalmazottak 49 ezer forint, míg a technikai dolgozók 29 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak.
Azonban a juttatásokból nem mindenki részesült, melyet számos iskolai dolgozó meglepetten tapasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán az alábbi tájékoztatást adta:
„Több helyről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy azok maradtak ki a juttatásból, akik „fegyelmit kaptak” – csakhogy ezt egyes intézményvezetők meglehetősen tágan értelmezik. Van, ahol ide sorolják az ún. figyelmeztetést is, máshol pedig olyan kolléga sem kapott jutalmat, aki másfél hónapja táppénzen van. Feltételezhető, hogy az ő „fejkvótáját” más kapta meg.”
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője még az ünnepek előtt úgy fogalmazott, hogy amennyiben a jutalmazás feltételeit előzetesen nem közlik egyértelműen, fennáll a diszkrimináció lehetősége. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között bárkit ki lehet zárni a juttatásokból. Mivel a jutalmak kiosztásáról az intézményvezetők döntenek, azoknak, akik nem kaptak magyarázatot a kimaradás okára, elsősorban az iskola igazgatójánál érdemes érdeklődniük.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).