Így emelkedik a pedagógusok fizetése 2026-ban, ennyit fognak januártól keresni

Hivatalos bruttóban akár közel 2 milliós fizetése is lehet egy pedagógusnak, feltéve ha megszerzi a kutatótanári minősítést, de pályakezdő gyakornokok bére is átlépi bruttóban a 700 ezer forintot. Itt van a hivatalos 2026-os pedagógus bértábla.

December 23-án megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a pedagógusok január 1-től mennyit fognak keresni. Ennek értelmében a pedagógus bértábla 2026-ban a következőképpen alakul:

  • Gyakornok: bruttó 705 ezer forint
  • Pedagógus I.: bruttó 718 ezer forint- 1,4 millió forint
  • Pedagógus II.: bruttó 725 ezer forint- 1,49 millió forint
  • Mesterpedagógus: bruttó 785 ezer forint – 1,79 millió forint
  • Kutatótanár: bruttó 915 ezer forint- 1,93 millió forint

Ez nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül alsó hangon azt jelenti, hogy a

  • Gyakornok: 468 825 forint
  • Pedagógus I.: 477 470 forint
  • Pedagógus II.: 482 125 forint
  • Mesterpedagógus: 522 025 forint
  • Kutatótanár: 608 475 forint

fizetést vihet haza.

Intézményi szinten átlagosan 10 százalék

Az egyes fokozatok között nagy különbségek nincsenek, arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-kal emelkedett, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal lett több.

A közlönyben kitértek arra is, hogy az állam központi költségvetési forrásból biztosítja a pedagógusok fizetésemeléséhez szükséges fedezetet. Az emelés nem egyszeri döntés, hanem a már korábban elindított bérfejlesztési rendszer része.

A munkáltatók a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10 százalékkal kötelesek emelni.

A tanárok egyébként októberben kaptak egy kis pluszt a teljesítményértékelés során legalább 80 pontot elért pedagógusok, mely az ígéretekkel ellentétben még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint még a 25 ezer forintot sem érte el. Itt érdemes megjegyezni, hogy még szeptember elején a Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak.

Karácsonykor nem mindenki kapott jutalmat

Legutóbb pedig karácsonyra kaptak pulykapénzt a pedagógusok. Az állami fenntartású iskolákban a tankerületek bruttó 112 ezer forint év végi jutalmat biztosítottak a pedagógusok számára. A nevelő munkát segítő alkalmazottak 49 ezer forint, míg a technikai dolgozók 29 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak.

Azonban a juttatásokból nem mindenki részesült, melyet számos iskolai dolgozó meglepetten tapasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán az alábbi tájékoztatást adta:

„Több helyről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy azok maradtak ki a juttatásból, akik „fegyelmit kaptak” – csakhogy ezt egyes intézményvezetők meglehetősen tágan értelmezik. Van, ahol ide sorolják az ún. figyelmeztetést is, máshol pedig olyan kolléga sem kapott jutalmat, aki másfél hónapja táppénzen van. Feltételezhető, hogy az ő „fejkvótáját” más kapta meg.”

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője még az ünnepek előtt úgy fogalmazott, hogy amennyiben a jutalmazás feltételeit előzetesen nem közlik egyértelműen, fennáll a diszkrimináció lehetősége. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között bárkit ki lehet zárni a juttatásokból. Mivel a jutalmak kiosztásáról az intézményvezetők döntenek, azoknak, akik nem kaptak magyarázatot a kimaradás okára, elsősorban az iskola igazgatójánál érdemes érdeklődniük.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.