Azok közül, akik nem részesültek év végi jutalomban, sokan nem is tudták, hogy korábban fegyelmit kaptak.
Az állami fenntartású iskolákban a tankerületek bruttó 112 ezer forint év végi jutalmat biztosítottak a pedagógusok számára. A nevelő munkát segítő alkalmazottak 49 ezer forint, míg a technikai dolgozók 29 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak.
Azonban a juttatásokból nem mindenki részesült, melyet számos iskolai dolgozó meglepetten tapasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán az alábbi tájékoztatást adta:
„Több helyről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy azok maradtak ki a juttatásból, akik „fegyelmit kaptak” – csakhogy ezt egyes intézményvezetők meglehetősen tágan értelmezik. Van, ahol ide sorolják az ún. figyelmeztetést is, máshol pedig olyan kolléga sem kapott jutalmat, aki másfél hónapja táppénzen van. Feltételezhető, hogy az ő „fejkvótáját” más kapta meg.”
Az RTL Híradó szerint ez sokakat azért ért váratlanul, mert nem is tudtak róla, hogy figyelmeztetésben részesültek.
A híradónak egy iskolai portás is nyilatkozott, aki elmondta: ő sem kapott jutalmat, az igazgató pedig csak utólag közölte vele, hogy feltehetően egy korábbi ügye miatt maradt ki a juttatásból.
Elmondása szerint egyszer nem zárta be a porta ajtaját, amikor elhagyta a helyiséget, és eközben egy elsős diák bement, majd elvett egy ott hagyott bérletet. Bár a bérlet később előkerült, és az intézményvezető akkor mindössze annyit mondott neki, hogy legközelebb legyen körültekintőbb, a dolgozó nem gondolta volna, hogy az esetnek később anyagi következményei lesznek.
Nagy Erzsébet szerint, amennyiben a jutalmazás feltételeit előzetesen nem közlik egyértelműen, fennáll a diszkrimináció lehetősége. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között bárkit ki lehet zárni a juttatásokból. Mivel a jutalmak kiosztásáról az intézményvezetők döntenek, azoknak, akik nem kaptak magyarázatot a kimaradás okára, elsősorban az iskola igazgatójánál érdemes érdeklődniük.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
