A bruttó 25 ezer forintot sem éri el a pedagógusok átlagos őszi béremelése

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felmérte, átlagosan mennyi extra pénzt kapnak a pedagógusok a térértékelések tekintetében. Az összegek siralmasak; a szakszervezet szerint ennyi pénzzel nem lehet motiválni, a legtöbb esetben pedig inkább ingyen többletmunkáról van szó, mintsem jutalmazásról, hiszen a többletbérek nem mindenkinek járnak.

  • Székács Linda

A 25 000 forintot sem érte el a teljesítményértékelés során magas pontszámot elért pedagógusok extra bére - erre világítanak rá legalábbis a Pedagógusok Demoktratikus Szakszervezete által megosztott adatok.

Mint ahogyan azzal az Eduline-on részletesen foglalkoztunk, ősszel automatikus béremelést kaphattak azok a pedagógusok, akik a teljesítményértékelésen kiemelkedő minősítést, legalább 80 pontot értek el. A Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján, szeptember elején ugyanis arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak. Az átlagosan teljesítő tanároknak 1-20 ezer forintos béremelés járhat, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem kapnak semmilyen pluszpénzt.

Mindezek alapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete összesítette, átlagosan mennyivel nőttek a bérek és ezekért hány pontot értek el a pedagógusok.

Az adataik szerint, 1240 válasz alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint.

Ez ugyanakkor megyénként eltér; a legmagasabb extra béreket (de még így is kevesebb, mint 25 ezer forintot) Heves és Bács-Kiskun megyében kaphatták a pedagógusok, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedagógusoknak mindössze nagyjából 17 000 forint járt.

 

Képernyőfotó/PDSZ
Az összegeket az is befolyásolja, hogy ki milyen pozícióban dolgozik. A tanítók például átlagosan csak 18 706 pontot kaptak,
  • a tanárok 19 895 forintot,
  • a fejlesztő/gyógypedagógusok 19 990 forintot,
  • az óvodapedagógusok 23 681 forintot,
  • a vezető pozícióban dolgozók 30 839 forintot.

Mindezt ráadásul bruttóban.

Az óvodánkban mindenki átlagfeletti értékelést kapott, mégis a minimum adhatót kapja mindenki, hol itt a differenciálás?

- szerepel a szakszervezet bejegyzésében.

Hozzáteszik; az elvégzett plusz munkák tekintetében ezek az összegek igazságtalanok, nem motiválóak és feleslegesek.

,,A teljesítménycélok kijelölése ráadásul sokakat plusz munkavégzésre kényszerít. És hogyan? Úgy, hogy előre nem is tudni, jár-e érte bármiféle béremelés. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok sokszor egy teljes tanéven keresztül ingyen végzik el a többletfeladatokat, csak mert abban reménykednek, hogy majd a végén talán kapnak valamit. Ez a rendszer így valójában az ingyenmunka rendszere, nem pedig az igazságos elismerésé" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.