A bruttó 25 ezer forintot sem éri el a pedagógusok átlagos őszi béremelése

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felmérte, átlagosan mennyi extra pénzt kapnak a pedagógusok a térértékelések tekintetében. Az összegek siralmasak; a szakszervezet szerint ennyi pénzzel nem lehet motiválni, a legtöbb esetben pedig inkább ingyen többletmunkáról van szó, mintsem jutalmazásról, hiszen a többletbérek nem mindenkinek járnak.

  • Székács Linda

A 25 000 forintot sem érte el a teljesítményértékelés során magas pontszámot elért pedagógusok extra bére - erre világítanak rá legalábbis a Pedagógusok Demoktratikus Szakszervezete által megosztott adatok.

Mint ahogyan azzal az Eduline-on részletesen foglalkoztunk, ősszel automatikus béremelést kaphattak azok a pedagógusok, akik a teljesítményértékelésen kiemelkedő minősítést, legalább 80 pontot értek el. A Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján, szeptember elején ugyanis arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak. Az átlagosan teljesítő tanároknak 1-20 ezer forintos béremelés járhat, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem kapnak semmilyen pluszpénzt.

Mindezek alapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete összesítette, átlagosan mennyivel nőttek a bérek és ezekért hány pontot értek el a pedagógusok.

Az adataik szerint, 1240 válasz alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint.

Ez ugyanakkor megyénként eltér; a legmagasabb extra béreket (de még így is kevesebb, mint 25 ezer forintot) Heves és Bács-Kiskun megyében kaphatták a pedagógusok, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedagógusoknak mindössze nagyjából 17 000 forint járt.

 

Képernyőfotó/PDSZ
Az összegeket az is befolyásolja, hogy ki milyen pozícióban dolgozik. A tanítók például átlagosan csak 18 706 pontot kaptak,
  • a tanárok 19 895 forintot,
  • a fejlesztő/gyógypedagógusok 19 990 forintot,
  • az óvodapedagógusok 23 681 forintot,
  • a vezető pozícióban dolgozók 30 839 forintot.

Mindezt ráadásul bruttóban.

Az óvodánkban mindenki átlagfeletti értékelést kapott, mégis a minimum adhatót kapja mindenki, hol itt a differenciálás?

- szerepel a szakszervezet bejegyzésében.

Hozzáteszik; az elvégzett plusz munkák tekintetében ezek az összegek igazságtalanok, nem motiválóak és feleslegesek.

,,A teljesítménycélok kijelölése ráadásul sokakat plusz munkavégzésre kényszerít. És hogyan? Úgy, hogy előre nem is tudni, jár-e érte bármiféle béremelés. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok sokszor egy teljes tanéven keresztül ingyen végzik el a többletfeladatokat, csak mert abban reménykednek, hogy majd a végén talán kapnak valamit. Ez a rendszer így valójában az ingyenmunka rendszere, nem pedig az igazságos elismerésé" - írják.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.