Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az ügyben a tankerület vizsgálatot indított.
A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) célja elvileg a pedagógusok munkájának objektív mércével való értékelése lett volna, ám a tapasztalatok szerint inkább feszültséget, átláthatatlanságot és bizalmatlanságot szült az iskolákban.
A Telex információi szerint az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola több tanára illetéktelenül belépett kollégái KRÉTA-fiókjaiba, hogy megnézzék, ki milyen TÉR-értékelést kapott. A tankerület vizsgálatot indított az ügyben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérdőívére 2285 pedagógus válaszolt, akik közül 44,4 százalék arról számolt be, hogy iskolájukban limitálták, hányan érhetnek el 80 százalék fölötti eredményt. A szakszervezet szerint az értékelési szempontokat az intézmények vezetői sokszor önkényesen kezelték, ami átláthatatlansághoz, lojalitási alapon történő döntésekhez és a kollégák közötti rivalizálás fokozódásához vezetett.Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a teljesítményértékelésen a kiemelkedő minősítést, vagyis a legalább 80 pontot, elérő pedagógusok kötelezően 20-60 ezer forintos fizetésemelést kapnak októbertől
Az átlagosan teljesítő tanároknak járhat 1-20 ezer forintos béremelés, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem jár semmilyen pluszpénz.
Arról nem beszélve, hogy a teljesítményértékelésen többek között volt olyan tanár, akit azért pontoztak le, mert a jelenlegi oktatási rendszer ellen sokat lázadozott, de akadt arra is példa, hogy a pedagógus azért kapott kevesebb pontot, mert egy műtét miatt hosszabb ideig volt táppénzen, ami nem tetszett az igazgatónak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.