Botrány az érdi iskolában: tanárok léptek be kollégáik KRÉTA-fiókjába a TÉR-értékelések miatt

Az ügyben a tankerület vizsgálatot indított.

A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) célja elvileg a pedagógusok munkájának objektív mércével való értékelése lett volna, ám a tapasztalatok szerint inkább feszültséget, átláthatatlanságot és bizalmatlanságot szült az iskolákban.

A Telex információi szerint az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola több tanára illetéktelenül belépett kollégái KRÉTA-fiókjaiba, hogy megnézzék, ki milyen TÉR-értékelést kapott. A tankerület vizsgálatot indított az ügyben.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérdőívére 2285 pedagógus válaszolt, akik közül 44,4 százalék arról számolt be, hogy iskolájukban limitálták, hányan érhetnek el 80 százalék fölötti eredményt. A szakszervezet szerint az értékelési szempontokat az intézmények vezetői sokszor önkényesen kezelték, ami átláthatatlansághoz, lojalitási alapon történő döntésekhez és a kollégák közötti rivalizálás fokozódásához vezetett.

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a teljesítményértékelésen a kiemelkedő minősítést, vagyis a legalább 80 pontot,  elérő pedagógusok kötelezően 20-60 ezer forintos fizetésemelést kapnak októbertől

Az átlagosan teljesítő tanároknak járhat 1-20 ezer forintos béremelés, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem jár semmilyen pluszpénz.

Arról nem beszélve, hogy a teljesítményértékelésen többek között volt olyan tanár, akit azért pontoztak le, mert a jelenlegi oktatási rendszer ellen sokat lázadozott, de akadt arra is példa, hogy a pedagógus azért kapott kevesebb pontot, mert egy műtét miatt hosszabb ideig volt táppénzen, ami nem tetszett az igazgatónak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.