A pedagógusokkal az volt a baj, hogy az elvárthoz képest kevesebb pontot kaptak a teljesítményértékelésen.
Az elmúlt napokban több pedagógus is megkereste a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jogsegélyszolgálatát azzal, hogy iskolájuk igazgatója arra próbálta rávenni őket, mondjanak le közös megegyezéssel jogviszonyukról, mert a pedagógusok nem érték el a 2025-ös teljesítményértékelésen az igazgatók által elvárt szintet - írja a Népszava.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kiemelte, hogy eddig állami iskolákból legalább négy esetről hallottak.Ismereteink szerint központi utasítás nem történt, ez néhány iskolaigazgató magánakciója. Az egyik esetben a tankerületi központ már közbe is lépett
- mondta Totyik, majd megjegyezte, hogy mivel a vezetők is értékelték a pedagógusok munkáját, ezért néhány esetben finoman szólva is sajátos szempontok is előkerültek.
Többek között volt olyan tanár, akit azért pontoztak le, mert a jelenlegi oktatási rendszer ellen sokat lázadozott, de akadt arra is példa, hogy a pedagógus azért kapott kevesebb pontot, mert egy műtét miatt hosszabb ideig volt táppénz, ami nem tetszett az igazgatónak.A lap megkereste a Klebelsberg Központot is, ahonnan azt a választ kapta, hogy a teljesítményértékelés alapján nem lehet megszüntetni a pedagógusok jogviszonyát. A TÉR-rendelet hetedik paragrafusa szerint legfeljebb annyi történhet, hogy az értékelő vezető rögzíti a fejlesztendő területet és közösen meghatározza az alkalmazandó fejlesztési eszközöket.A Belügyminisztérium szintén megerősítette a Népszavának, hogy a teljesítményértékelés eredményére hivatkozva nem lehet megszüntetni a köznevelési jogviszonyt. Arra a kérdésre, milyen eredményeket hozott az idei értékelés, a Klebelsberg Központ azt válaszolta, hogy ebben nem illetékes, míg a minisztérium közölte: nem rendelkeznek statisztikai adatokkal.Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
