Aki nem kap semmit, a következő évi fizetésemeléseknél még rosszabbul jár.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hosszú blogposztban fejtette ki, ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67 ezer Ft/fő béremelés szükséges.
Azonban a múlt heti minisztériumi egyeztetés során kiderült a szakszervezetek képviselői számára, hogy ebbe a 67 ezer forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést is, amely jelenleg átlagosan 20 ezer Ft/fő/hó.
Aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20 000 Ft kvázi „elveszett”- nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét.
- írták, majd kitértek arra, hogy a tervek szerint 2026 januárjától az intézmények vezetői emiatt 47 ezer Ft/fő/hó fejkvótával gazdálkodhatnak, ebből kellene fedezniük a további béremeléseket százalékos formában. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább növekednek a fizetések közötti különbségek.
"A probléma ott válik igazán súlyossá, hogy a teljesítményértékelés rendkívül szubjektív, és az igazgatók döntése alapján 20–60 ezer Ft közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60.000 Ft-tal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül" - jegyezték meg.Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakszervezetek szerint a teljesítményértékelési rendszer megbukott.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
