Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nagy baj, ha a 20 ezer forint beleszámít a fizetésemelésbe

Aki nem kap semmit, a következő évi fizetésemeléseknél még rosszabbul jár.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hosszú blogposztban fejtette ki, ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67 ezer Ft/fő béremelés szükséges.

Azonban a múlt heti minisztériumi egyeztetés során kiderült a szakszervezetek képviselői számára, hogy ebbe a 67 ezer forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést is, amely jelenleg átlagosan 20 ezer Ft/fő/hó.

Aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20 000 Ft kvázi „elveszett”-  nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét.

- írták, majd kitértek arra, hogy a tervek szerint 2026 januárjától az intézmények vezetői emiatt 47 ezer Ft/fő/hó fejkvótával gazdálkodhatnak, ebből kellene fedezniük a további béremeléseket százalékos formában. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább növekednek a fizetések közötti különbségek.

"A probléma ott válik igazán súlyossá, hogy a

teljesítményértékelés rendkívül szubjektív

, és az igazgatók döntése alapján 20–60 ezer Ft közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60.000 Ft-tal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül" - jegyezték meg.

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakszervezetek szerint a teljesítményértékelési rendszer megbukott.

 

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.