A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.
Kedden Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minisztériumban egyeztettek a pedagógusok teljesítményértékeléséről és benyújtották a státusztörvénnyel kapcsolatos észrevételeteiket is.
"Ha nyolc százalékos diplomás átlagbérrel számolnak, akkor 67 ezer forinttal kell emelni a pedagógusoknak a bérét átlagosan, viszont ebbe már beletartozik a pedagógusoknak a teljesítményértékelése kapcsán járó 20 ezer forintos fejkvóta, ami ellen erőteljesen tiltakoztunk" - emelte ki Nagy Erzsébet, majd hozzátette, hogy emiatt lesznek olyan kollégák, akik emiatt a következő béremelésnél 20 ezer forinttól elesnek, de olyanok is, akik emiatt majd jóval többet kapnak, ez pedig erőteljesen szét fogja majd húzni a fizetéseket.
Totyik Tamás hozzátette, ha ez a 20 ezer forint beleszámít majd az alapbérbe, akkor emiatt 2026 januárjában a százalékos béremelésnél lesznek olyanok, akik nagyon jól járnak, de olyanok is, akik nagyon rosszul. Ez pedig a tantestületeken belül komoly feszültségeket fog okozni.
Azt kértük, hogy ez az összeget illetménykiegészítésként kapják meg a pedagógusok. Arról nem is beszélve, hogy erre külön költségvetési forrást kellene biztosítani, nem pedig az EU által biztosított béremelés részének tekinteni
- jegyezte meg Totyik.
Az egyezetetésekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a tájékoztatta a szakszervezeteket arról, hogy a teljesítményértékelések kapcsán összesen 112 765 szülői és 57 794 tanulói kérdőív érkezett be.
"A szakszervezetek attól féltek, hogy a szülők és a tanulók majd igazságtalanok és kritikusak lesznek, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy fegyvert tartottunk a tanárok fejéhez. Mint már oly sokszor, a valóság ismét szembejött, nem ez történt: a pedagógusok nagyon sok dicséretet könyvelhettek el." - írta posztjában Maruzsa, amiben azt is kiemelte, hogy "a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat, és a tanulói kérdőíveken adott válaszok átlaga is jó lett: 4,12."
Az államtitkár bejegyzésére a PDSZ is reagált közösségi oldalán. Ebben megjegyezték, hogy a szakszervezetek nem féltek, hanem elmondták, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a teljesítményértékelések kapcsán.
Volt olyan tanár, aki összesen egy-két, illetve három visszajelzést kapott, arról nem is szólva, hogy az értekeléseknél a szélsőséges válaszokat nem vették figyelembe.
"Az pedig, hogy a rendszert üzemeltetőktől ilyen adatokhoz jutnak azok, akik nem döntéshozók, igencsak aggályos, de ezt is elmondtuk az egyeztetésen. Az pedig, hogy központi kérdőívek kerülnek ki a Kréta rendszerbe, a rendeletben nyomokban sem szerepel"- olvasható a bejegyzésben, amiben kifejtették azt is, hogy a teljesítményértékelés nem volt uniós követelmény.
Ki kéne mondani, hogy ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott. Ráadásul rengeteg munkával járt, amire joggal mondják a kollégák a keveseken kívül, hogy semmiért vagy csak megalázóan kevés pluszpénzért dolgoztak.
- olvasható a posztban.
A szakszervezek legközelebb július 15-én egyeztetnek a minisztériumban.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
