"Ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott" - a minisztériumban egyeztettek a pedagógus szakszervezetek

A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.

Kedden Nagy Erzsébet, a PDSZ  ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minisztériumban egyeztettek a pedagógusok teljesítményértékeléséről és benyújtották a státusztörvénnyel kapcsolatos észrevételeteiket is.

"Ha nyolc százalékos diplomás átlagbérrel számolnak, akkor 67 ezer forinttal kell emelni a pedagógusoknak a bérét átlagosan, viszont ebbe már beletartozik a pedagógusoknak a teljesítményértékelése kapcsán járó 20 ezer forintos fejkvóta, ami ellen erőteljesen tiltakoztunk" - emelte ki Nagy Erzsébet, majd hozzátette, hogy emiatt lesznek olyan kollégák, akik emiatt a következő béremelésnél 20 ezer forinttól elesnek, de olyanok is, akik emiatt majd jóval többet kapnak, ez pedig erőteljesen szét fogja majd húzni a fizetéseket.

Totyik Tamás hozzátette, ha ez a 20 ezer forint beleszámít majd az alapbérbe, akkor emiatt 2026 januárjában a százalékos béremelésnél lesznek olyanok, akik nagyon jól járnak, de olyanok is, akik nagyon rosszul. Ez pedig a tantestületeken belül komoly feszültségeket fog okozni.

Azt kértük, hogy ez az összeget illetménykiegészítésként kapják meg a pedagógusok. Arról nem is beszélve, hogy erre külön költségvetési forrást kellene biztosítani, nem pedig az EU által biztosított béremelés részének tekinteni

- jegyezte meg Totyik.

Az egyezetetésekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a tájékoztatta a szakszervezeteket arról, hogy a teljesítményértékelések kapcsán összesen 112 765 szülői és 57 794 tanulói kérdőív érkezett be.

"A szakszervezetek attól féltek, hogy a szülők és a tanulók majd igazságtalanok és kritikusak lesznek, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy fegyvert tartottunk a tanárok fejéhez. Mint már oly sokszor, a valóság ismét szembejött, nem ez történt: a pedagógusok nagyon sok dicséretet könyvelhettek el." - írta posztjában Maruzsa, amiben azt is kiemelte, hogy "a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat, és a tanulói kérdőíveken adott válaszok átlaga is jó lett: 4,12."

 

Az államtitkár bejegyzésére a PDSZ is reagált közösségi oldalán. Ebben megjegyezték, hogy a szakszervezetek nem féltek, hanem elmondták, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a teljesítményértékelések kapcsán.

Volt olyan tanár, aki összesen egy-két, illetve három visszajelzést kapott, arról nem is szólva, hogy az értekeléseknél a szélsőséges válaszokat nem vették figyelembe.

"Az pedig, hogy a rendszert üzemeltetőktől ilyen adatokhoz jutnak azok, akik nem döntéshozók, igencsak aggályos, de ezt is elmondtuk az egyeztetésen. Az pedig, hogy központi kérdőívek kerülnek ki a Kréta rendszerbe, a rendeletben nyomokban sem szerepel"- olvasható a bejegyzésben, amiben kifejtették azt is, hogy a teljesítményértékelés nem volt uniós követelmény.

Ki kéne mondani, hogy ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott. Ráadásul rengeteg munkával járt, amire joggal mondják a kollégák a keveseken kívül, hogy semmiért vagy csak megalázóan kevés pluszpénzért dolgoztak.

- olvasható a posztban.

 

A szakszervezek legközelebb július 15-én egyeztetnek a minisztériumban.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?