"Ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott" - a minisztériumban egyeztettek a pedagógus szakszervezetek

A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.

Kedden Nagy Erzsébet, a PDSZ  ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minisztériumban egyeztettek a pedagógusok teljesítményértékeléséről és benyújtották a státusztörvénnyel kapcsolatos észrevételeteiket is.

"Ha nyolc százalékos diplomás átlagbérrel számolnak, akkor 67 ezer forinttal kell emelni a pedagógusoknak a bérét átlagosan, viszont ebbe már beletartozik a pedagógusoknak a teljesítményértékelése kapcsán járó 20 ezer forintos fejkvóta, ami ellen erőteljesen tiltakoztunk" - emelte ki Nagy Erzsébet, majd hozzátette, hogy emiatt lesznek olyan kollégák, akik emiatt a következő béremelésnél 20 ezer forinttól elesnek, de olyanok is, akik emiatt majd jóval többet kapnak, ez pedig erőteljesen szét fogja majd húzni a fizetéseket.

Totyik Tamás hozzátette, ha ez a 20 ezer forint beleszámít majd az alapbérbe, akkor emiatt 2026 januárjában a százalékos béremelésnél lesznek olyanok, akik nagyon jól járnak, de olyanok is, akik nagyon rosszul. Ez pedig a tantestületeken belül komoly feszültségeket fog okozni.

Azt kértük, hogy ez az összeget illetménykiegészítésként kapják meg a pedagógusok. Arról nem is beszélve, hogy erre külön költségvetési forrást kellene biztosítani, nem pedig az EU által biztosított béremelés részének tekinteni

- jegyezte meg Totyik.

Az egyezetetésekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a tájékoztatta a szakszervezeteket arról, hogy a teljesítményértékelések kapcsán összesen 112 765 szülői és 57 794 tanulói kérdőív érkezett be.

"A szakszervezetek attól féltek, hogy a szülők és a tanulók majd igazságtalanok és kritikusak lesznek, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy fegyvert tartottunk a tanárok fejéhez. Mint már oly sokszor, a valóság ismét szembejött, nem ez történt: a pedagógusok nagyon sok dicséretet könyvelhettek el." - írta posztjában Maruzsa, amiben azt is kiemelte, hogy "a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat, és a tanulói kérdőíveken adott válaszok átlaga is jó lett: 4,12."

 

Az államtitkár bejegyzésére a PDSZ is reagált közösségi oldalán. Ebben megjegyezték, hogy a szakszervezetek nem féltek, hanem elmondták, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a teljesítményértékelések kapcsán.

Volt olyan tanár, aki összesen egy-két, illetve három visszajelzést kapott, arról nem is szólva, hogy az értekeléseknél a szélsőséges válaszokat nem vették figyelembe.

"Az pedig, hogy a rendszert üzemeltetőktől ilyen adatokhoz jutnak azok, akik nem döntéshozók, igencsak aggályos, de ezt is elmondtuk az egyeztetésen. Az pedig, hogy központi kérdőívek kerülnek ki a Kréta rendszerbe, a rendeletben nyomokban sem szerepel"- olvasható a bejegyzésben, amiben kifejtették azt is, hogy a teljesítményértékelés nem volt uniós követelmény.

Ki kéne mondani, hogy ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott. Ráadásul rengeteg munkával járt, amire joggal mondják a kollégák a keveseken kívül, hogy semmiért vagy csak megalázóan kevés pluszpénzért dolgoztak.

- olvasható a posztban.

 

A szakszervezek legközelebb július 15-én egyeztetnek a minisztériumban.

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.