A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ugyanakkor bizakodó, mert látszik, hogy a minisztérium szélesebb párbeszédre törekszik. Felidézte, az előző kormányzat idején mintegy 140 jogszabály-módosítást kezdeményezett, ezek közül gyakorlatilag egyiket sem fogadták be.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.
Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.
A pedagógusokkal az volt a baj, hogy az elvárthoz képest kevesebb pontot kaptak a teljesítményértékelésen.
A Népszava Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével beszélgetett, többek között Balatoni Katalin és a szakszervezet között zajló vitáról, illetve a népességfogyás következményeként kialakuló iskolaösszevonásokról és megszűnésekről.
Státusztörvény, felmondások, tanárhiány, teljesítményértékelési rendszer. Sem a diákok, sem pedig a pedagógusok számára nem volt unalmas a 2023/24-es tanév, de a szeptemberben kezdődő új tanév is tartogathat meglepetéseket.
Több pontban sem világos, hogy mihez képest növekednek majd 32,2 százalékkal a bérek.
Végérvényesen is elfogadhatják a márciusban kezdeményezett népszavazás kérdéseit.
Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Nem sok jóról tudtak beszámolni a szakszervezetek képviselői a hétfői sztrájktárgyalást követően. Bár a köznevelésért felelős államtitkár átvette a szakszervezetek követeléseit, Nagy Erzsébet szerint azok, akikkel tárgyaltak "semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva."
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Bár pontos adatot még nem tudunk arról, hányan vesznek részt a mai pedagógussztrájkban, a délelőtt folyamán már több intézmény, iskolák és óvodák is jelezték, ők is tiltakoznak a státusztörvény ellen.
