Totyik Tamás: nem világos, kivel kellene a minimálbérről tárgyalniuk a szakszervezeteknek

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ugyanakkor bizakodó, mert látszik, hogy a minisztérium szélesebb párbeszédre törekszik. Felidézte, az előző kormányzat idején mintegy 140 jogszabály-módosítást kezdeményezett, ezek közül gyakorlatilag egyiket sem fogadták be.

Van egy nagyon nagy hiátusa az új kormánynak: a munkaügyet senki sem felügyeli

– mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Klubrádió Szolidaritás című műsorában, ahol Köves Ferenccel, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnökével beszélgettek.

Ez azért fontos, mint mondta, mert így a szakszervezetek nem tudják, mely kormányzati szereplővel lehet majd a minimálbér ügyében tárgyalni. Ez a pedagógusoknak is releváns, mert a közszférában a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.

Mint mondta, a közszféra ki van zárva a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokból, pontosabban annak mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében tárgyalnak a szakszervezetek, a munkaadók és a kormányzati képviselők, ez elsősorban a versenyszférára vonatkozik. A végső döntést a kormány hozza meg rendeleti úton, amelynek hatálya ugyanakkor főszabály szerint a közszférára és a közalkalmazottakra is kiterjed.

Totyik bízik benne, hogy a problémát hamarosan orvosolni fogják, ahogyan azt is, hogy az egyes alterületekért felelős államtitkároknak nincs kint a hivatalos elérhetősége a kormányzat honlapján.

Köves Ferenc jelezte, hogy a munkaügy minisztériumi szinten a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz fog majd tartozni, ahol tudomása szerint lesz majd egy, a munkaügyi területért felelős államtitkár. Totyik Tamás bizakodó: „Most először kérdezte meg a kormányzat úgy az érintetteket, hogy az ő tapasztalataik voltak a legfontosabbak. Látszik, hogy szélesebb párbeszédet akarnak, nem pedig lenyomni a torkunkon az akaratukat.”

Ehhez képest az előző kormányzat idején – idézte fel – 140 jogszabály-módosítást kezdeményezett, ebből talán egyet fogadtak be. Szerinte fontos feladat lesz az új korszakban életet lehelni az ágazati érdekegyeztető tanácsokba, amelyeken a civil szervezetek és szakszervezetek hosszú- és rövidtávú stratégiai célokról egyeztethetnek. Leszögezte:

Ha nem a munkavállalók érdekei szerint történnek a dolgok, akkor oda kell lépni. Önmagunkat tennénk hiteltelenné, ha nem ezt tennénk. Nekünk mindig a fennálló hatalommal szemben kell megfogalmazni a kritikákat.

Mint korábban megírtuk, a pedagógusok visszamenőleges bérkorrekcióját augusztusban fizeti ki a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a NOKS- és egyéb munkakörökben dolgozók béremeléséről még folynak az egyeztetések, de pozitívum, hogy a legutóbbi egyeztetésen a minisztérium azt mondta, indokolt a jubileumi jutalmak kifizetésére a fedezet biztosítása azoknak, akiknek korábban is járt volna a jutalom.

Nyitókép: KlikkTV

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.