Meghallgatta a minisztérium a PDSZ-t, mégsem lesz képviseleti küszöb a szakszervezeteknél

Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.

Elfogadták azt a javaslatunkat, hogy megszüntetik a 2%-os reprezentativitási küszöböt

– többek között ezt írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az egyeztetésről, amit a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) együtt folytattak Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel és Benedek Bulcsú Balázzsal, a minisztérium közigazgatási államtitkárával.

Mint korábban megírtuk, a PDSZ nem értett egyet a Tisza-kormány azon javaslatával, hogy 10-ről 2%-ra csökkentsék a szakszervezetek képviseleti küszöbét. Ez azt jelentette volna, hogy azok a szakszervezetek számítanak reprezentatívnak – és így jogosultnak az országos egyeztetésekben való részvételre –, amelyek elérik az érintett foglalkoztatotti kör, így ebben az esetben a pedagógusok létszámának 2 százalékát.

A PDSZ szerint azonban nem indokolt a küszöb fenntartása, mivel az korlátozná a munkavállalók érdekképviseleti tevékenységét, ennek a javaslatnak most szereztek érvényt a minisztériumi egyeztetésen.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260707_pdsz-nemzeti-pedagogus-kar-szakszervezet-horvath-peter-nagy-erzsebet-egyeztetes

A PDSZ beszámolója szerint továbbá a minisztérium kiveszi a törvénytervezetből a köznevelési foglalkoztatotti tanács létrehozására vonatkozó szabályokat, vagyis nem jön létre a közalkalmazotti tanács utódjaként tervezett testület.

Ezt korábban azért bírálták, mert a közalkalmazotti tanácsok rendszere korábbi tapasztalataik alapján a szakszervezetek háttérbe szorítását eredményezte. Szerintük ez az eredmény is a szakszervezetek működési lehetőségeit védi majd.

Béremelés és jubileumi jutalmak

A minisztérium szerint indokolt a jubileumi jutalmak kifizetésére a fedezet biztosítása azoknak, akiknek korábban is járt volna a jutalom,

tehát közalkalmazotti jogviszonyból kerültek át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. A PDSZ szerint még folynak az egyeztetések erről és a NOKS- és egyéb munkakörökbe tartozók béremeléséről is, néhány hét múlva visszatérnek rá.

A sztrájkszabályokról nincs egyetértés

A minisztérium részéről felmerült, hogy az érettségi előtti felkészítéseket teljes egészében biztosítani kellene sztrájk esetén is. A PDSZ jelezte, hogy ez nincs összhangban a sztrájktörvény rendelkezéseivel

– írja a szervezet, ez már korábban is vitás pont volt az egyeztetések során és úgy tűnik, most sem sikerült előrejutni a kérdésben. Felvetődött az is, hogy bizonyos időszakokban korlátoznák a sztrájk lehetőségét, hogy az érettségi lebonyolítása ne kerüljön veszélybe, de erre a szervezetek jelezték, ettől nem kell tartani, mert a sztrájkok célja sosem a tanulók érettségijének veszélyeztetése volt.

Hamarosan benyújtják a törvénytervezetet

A vezetői megbízások véleményezésének ügyében a minisztérium pozitívan fogadta a PDSZ javaslatát, hogy az alkalmazotti értekezleten is lehessen titkos szavazást tartani.

Azt is kérte a szervezet, szerepeljen kellő egyértelműséggel a törvénytervezetben, hogy ha a munkavállaló ezt kéri, a munkáltató köteles a szakszervezeti tagdíjat levonni és átutalni.

A minisztérium elmondta, a törvénytervezetet hamarosan benyújtják, ezt követően még egyszer egyeztetnek majd a PDSZ-szel, az akkor felmerülő javaslatok pedig módosító indítványként még bekerülhetnek a jogszabályba.

További javaslatok

Az egyeztetésen szóba került az is, hogy ismét legyen jogszabályi kötelezettség az üres pedagógus-álláshelyek nyilvános meghirdetése,

ezt korábban megszüntették, ami viszont a PDSZ szerint az átláthatóságot és az álláshelyekhez való egyenlő hozzáférést veszélyezteti.

Szó volt még a határozott idejű foglalkoztatás szabályairól is, a tervezett módosítás szerint a helyettesítés céljából létesített határozott idejű jogviszony maximális időtartamát három évről öt évre emelnék.

A PDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy a három vagy öt évnek nincs jelentősége, inkább az a fontos, hogy a határozott idejű foglalkoztatás továbbra is kivételes jogintézmény maradjon, és csak a törvényben meghatározott, speciális esetekben – helyettesítés céljából – legyen alkalmazható.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke még a közmédiában is beszélt az egyeztetésekről az egyik utolsó interjúalanyként, mielőtt lekapcsolták, majd szimbolikus okokból este 19:56-kor újraindították azt, az átmeneti időszakban egyelőre filmeket vetítenek az adón.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260708_ter-teljesitmenyertekelesi-rendszer-pedagogus-orszaggyules-felfuggesztes

Nyitókép: Lannert Judit / Facebook

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.