Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Elfogadták azt a javaslatunkat, hogy megszüntetik a 2%-os reprezentativitási küszöböt
– többek között ezt írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az egyeztetésről, amit a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) együtt folytattak Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel és Benedek Bulcsú Balázzsal, a minisztérium közigazgatási államtitkárával.
Mint korábban megírtuk, a PDSZ nem értett egyet a Tisza-kormány azon javaslatával, hogy 10-ről 2%-ra csökkentsék a szakszervezetek képviseleti küszöbét. Ez azt jelentette volna, hogy azok a szakszervezetek számítanak reprezentatívnak – és így jogosultnak az országos egyeztetésekben való részvételre –, amelyek elérik az érintett foglalkoztatotti kör, így ebben az esetben a pedagógusok létszámának 2 százalékát.
A PDSZ szerint azonban nem indokolt a küszöb fenntartása, mivel az korlátozná a munkavállalók érdekképviseleti tevékenységét, ennek a javaslatnak most szereztek érvényt a minisztériumi egyeztetésen.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezzel arra reagált, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar szerint rossz ötlet a szakszervezetek képviseleti küszöbét a jelenlegi 10-ről 2%-ra csökkenteni. A PDSZ szerint ez „a pofátlanság teteje”.
A PDSZ beszámolója szerint továbbá a minisztérium kiveszi a törvénytervezetből a köznevelési foglalkoztatotti tanács létrehozására vonatkozó szabályokat, vagyis nem jön létre a közalkalmazotti tanács utódjaként tervezett testület.
Ezt korábban azért bírálták, mert a közalkalmazotti tanácsok rendszere korábbi tapasztalataik alapján a szakszervezetek háttérbe szorítását eredményezte. Szerintük ez az eredmény is a szakszervezetek működési lehetőségeit védi majd.
A minisztérium szerint indokolt a jubileumi jutalmak kifizetésére a fedezet biztosítása azoknak, akiknek korábban is járt volna a jutalom,
tehát közalkalmazotti jogviszonyból kerültek át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. A PDSZ szerint még folynak az egyeztetések erről és a NOKS- és egyéb munkakörökbe tartozók béremeléséről is, néhány hét múlva visszatérnek rá.
A minisztérium részéről felmerült, hogy az érettségi előtti felkészítéseket teljes egészében biztosítani kellene sztrájk esetén is. A PDSZ jelezte, hogy ez nincs összhangban a sztrájktörvény rendelkezéseivel
– írja a szervezet, ez már korábban is vitás pont volt az egyeztetések során és úgy tűnik, most sem sikerült előrejutni a kérdésben. Felvetődött az is, hogy bizonyos időszakokban korlátoznák a sztrájk lehetőségét, hogy az érettségi lebonyolítása ne kerüljön veszélybe, de erre a szervezetek jelezték, ettől nem kell tartani, mert a sztrájkok célja sosem a tanulók érettségijének veszélyeztetése volt.
A vezetői megbízások véleményezésének ügyében a minisztérium pozitívan fogadta a PDSZ javaslatát, hogy az alkalmazotti értekezleten is lehessen titkos szavazást tartani.
Azt is kérte a szervezet, szerepeljen kellő egyértelműséggel a törvénytervezetben, hogy ha a munkavállaló ezt kéri, a munkáltató köteles a szakszervezeti tagdíjat levonni és átutalni.
A minisztérium elmondta, a törvénytervezetet hamarosan benyújtják, ezt követően még egyszer egyeztetnek majd a PDSZ-szel, az akkor felmerülő javaslatok pedig módosító indítványként még bekerülhetnek a jogszabályba.
Az egyeztetésen szóba került az is, hogy ismét legyen jogszabályi kötelezettség az üres pedagógus-álláshelyek nyilvános meghirdetése,
ezt korábban megszüntették, ami viszont a PDSZ szerint az átláthatóságot és az álláshelyekhez való egyenlő hozzáférést veszélyezteti.
Szó volt még a határozott idejű foglalkoztatás szabályairól is, a tervezett módosítás szerint a helyettesítés céljából létesített határozott idejű jogviszony maximális időtartamát három évről öt évre emelnék.
A PDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy a három vagy öt évnek nincs jelentősége, inkább az a fontos, hogy a határozott idejű foglalkoztatás továbbra is kivételes jogintézmény maradjon, és csak a törvényben meghatározott, speciális esetekben – helyettesítés céljából – legyen alkalmazható.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke még a közmédiában is beszélt az egyeztetésekről az egyik utolsó interjúalanyként, mielőtt lekapcsolták, majd szimbolikus okokból este 19:56-kor újraindították azt, az átmeneti időszakban egyelőre filmeket vetítenek az adón.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
Nyitókép: Lannert Judit / Facebook
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
