A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
Ma az Országgyűlés 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül felfüggesztette a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, a TÉR-t
– írta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-posztjában. Hozzátette:
Beszédes, hogy még azok sem szavaztak a rendszer fenntartása mellett, akik bevezették. Ez is világosan jelzi, hogy a teljesítményértékelés jelenlegi formája megbukott.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. A törvényjavaslat előterjesztője, Müller Anna tiszás országgyűlési képviselő a teljesítményértékelési rendszer adminisztrációs terheit azzal érzékeltette, hogy a pedagógusok több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forintot kaptak szerinte.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy felfüggesztik a TÉR-t – ezt a miniszterelnök jelentette be június elején –, amire a pedagógusok évek óta panaszkodnak a túlzott adminisztrációs teher és az értékelés szubjektivitása miatt, a szakszervezetek és oktatási szakemberek szerint sok múlott az igazgató vagy a fenntartó megítélésén. Szerintük továbbá a pedagógusi munka összetett, azt nem lehet számokra redukálni.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260707_muller-anna-pedagogus-teljesitmenyertekeles-vita-parlament
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
