A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A törvényjavaslat előterjesztője, Müller Anna a vita elején arról beszélt, hogy a frakciók között egyetértés van abban, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésére szükség van, a jelenlegi rendszer azonban nem tölti be azt a szerepet, amelyre létrehozták.
Szerinte a 2024/2025-ös értékelési időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a pedagógusok jelentős része nem kapott érdemi szakmai visszajelzést, miközben az értékelés jelentős adminisztratív többletmunkával járt. Emellett aggályosnak nevezte az értékelések objektivitását is.
A képviselő szerint a pedagógusok joggal várják el, hogy munkájuk megítélése ne személyes szimpátiától vagy korábbi konfliktusoktól függjön, hanem világos, mindenki számára átlátható szempontok alapján történjen. Úgy fogalmazott:
A pedagógusmunka valódi értékét a tanításon túl a gyermekek személyiségének fejlesztéséért, a közösségek megerősítéséért, a hátrányok leküzdéséért tett erőfeszítések jelentik, ezek azonban nem kapnak kellő szerepet a jelenlegi értékelésben
Müller Anna szerint az új értékelési rendszert a pedagógusok, az intézményvezetők, a fenntartók és a szakmai szervezetek bevonásával kell kidolgozni. Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, hogy az új rendszer kidolgozásáról szóló egyeztetések már megkezdődtek.
Karsai-Juhász Katalin, a Tisza Párt képviselője felszólalásában elmondta, hogy negyven évig dolgozott tanárként, és szerinte is egyértelmű, hogy a teljesítményértékelés jelentős pluszfeladatokat jelent a tanároknak és igazgatóknak:
Az egyébként is rendkívül túlterhelt pedagógusok számára a teljesítményértékelési rendszer komoly adminisztrációs terhet jelent. Sokszor jól láthatóan megvalósuló vállalásokat kell igazolniuk a KRÉTA felületén, például egy ünnepi műsor esetében teljesen feleslegesen. Az iskola vezetése számára is idő minden dolgozóval év elején és év végén egyeztetni a vállalt célokról, órákat látogatni, azokat megbeszélni, majd a felületen igazolni az eredményeket.
A képviselő szerint azonban ezek csak a rendszer formai problémái. Ennél is súlyosabbnak nevezte, hogy számos értékelési szempont nem objektív, és olyan körülményeket kér számon a pedagógusokon, amelyekre nincs valódi ráhatásuk.
Nehéz elképzelni például, hogyan van lehetősége egy kollégának tanulmányi kirándulást szervezni, ha a szülők az utazás vagy a belépők költségét sem tudják kifizetni. Nem igazán elvárható a hiányzások csökkentése sem egy olyan pedagógustól, akinek a tanítványai közül sokan elhanyagoló szülők gyermekei.
Karsai-Juhász szerint a jelenlegi rendszer emellett felesleges feszültségeket is okozhat a tantestületekben, mert teret engedhet a személyes szimpátián alapuló értékelésnek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
A Fidesz vezérszónoka, Czibrus Gábor arról beszélt, hogy a teljesítményértékelés alapelve helyes, hiszen szükség van szakmai visszajelzésre és a kiemelkedő teljesítmény elismerésére. Szerinte a jelenlegi rendszeren valóban lehetett volna egyszerűsíteni vagy módosítani, de „egy rendszert felfüggeszteni még nem oktatáspolitika.”
A képviselő azt kifogásolta, hogy a kormány egyelőre nem mutatta be, milyen új rendszer váltaná fel a mostanit.
„Nem tudjuk, hogyan kívánják értékelni a pedagógusok munkáját, milyen szempontok alapján kívánják ösztönözni a szakmai fejlődésüket. Most sem tudjuk, hogyan kívánják biztosítani, hogy a kiváló teljesítmény elismerést kapjon” – fogalmazott.
Rétvári Bence (KDNP) szerint természetes, hogy minden teljesítményértékelési rendszer javítható, de nem elég kijelenteni, hogy a jelenlegi rossz. Úgy fogalmazott, egy kormánytól azt is elvárják, hogy ne csak azt mondja meg, mit nem akar, hanem azt is, mit szeretne helyette. „Nem csak arra legyen egy mondás, hogy mit nem akar, hanem arra is, hogy mit akar.”
Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint az előterjesztés valójában csak a jelenlegi rendszer megszüntetéséről szól, de nem ad választ arra, hogyan fog működni az új teljesítményértékelés. Felszólalásában több kérdést is felsorolt: kik értékelik majd a pedagógusokat, milyen szempontok alapján, milyen időközönként és pontosan kiket.
Ugyanakkor több elvvel egyetértett a kormánnyal is. Szerinte az új rendszernek kevesebb adminisztrációval kell járnia, fejlesztő szemléletűnek kell lennie, és az igazgatóknak kellene értékelniük a pedagógusok munkáját.
A vita végén Müller Anna személyes példával érzékeltette, milyen aránytalannak tartja a pedagógusokra háruló adminisztratív terheket. Elmondta, hogy amikor pedagógusként végigcsinálta a pedagógusminősítési eljárást, az első dokumentum megnyitásától a minősítés megszerzéséig minden ráfordított idejét feljegyezte.
Onnantól kezdve, hogy kinyitottam a hozzávaló útmutatót, és minden egyes órát és percet felírtam addig a pontig, amíg megkaptam a minősítésemet, ez kereken 138 óra volt. Nem csak én írtam, hanem más kollégáim is, és szinte mindenkinek ez 100 óra feletti volt.
A képviselő szerint ezért a munkáért a pedagógusok mindössze bruttó 17 250 forintos béremelkedést kaptak.
Müller Anna azt is bírálta, hogy miközben a korábbi kormány a teljesítményértékelési rendszer első évében még külön forrást biztosított a jutalmazásra, szerinte az idei tanévben erre már nem különítettek el pluszpénzt.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
