Müller Anna arról beszélt, hogy az emelt szintű érettségi vizsgáztatáshoz a pedagógusoknak a diplomájuk megszerzése után is folyamatosan képezniük kell magukat, miközben egy emelt szintű dolgozat kijavítása többórás munkát jelenthet. Ennek ellenére egy emelt magyar-, történelem- vagy matematikaérettségi dolgozat javításáért jelenleg bruttó 3045 forint jár a tanároknak.
Hozzátette azt is, hogy:
Én matematikát is és kémiát is emelt szinten tanítok. Ez azt jelenti, hogy az Oktatási Hivatal lasszózik utánam és a kollégáim után az elmúlt években, hogy legyen elég vizsgáztató tanár a központokban
Évek óta változatlan alaphoz kötötték a díjazást
A vizsgáztatási díjakat az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. A jogszabály szerint az emelt szintű vizsga esetében a javító tanár díja az általa javított dolgozatok számának és az úgynevezett alapdíj 3 százalékának szorzata. Az alapdíj összege azonban hosszú évek óta változatlanul 101 500 forint, így egyetlen emelt szintű dolgozat kijavításáért 3045 forint jár. Ezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is megerősítette a Pénzcentrumnak egy évvel ezelőtt.
Arról beszélt, hogy az érettségi lebonyolítása az érintett iskolák tantestületének jelentős részét érinti. Az írásbeli vizsgák idején sok pedagógus felügyelőtanárként dolgozik, mások a dolgozatokat javítják vagy később a szóbeli vizsgákon vesznek részt. A javítás jellemzően munkaidőn túl, esténként és hétvégéken történik, miközben az érettségiztetésben részt vevő tanárokat más kollégáknak kell helyettesíteniük.
A szakszervezet szerint az emelt szintű érettségik esetében további nehézséget jelent, hogy a javítást sokszor nem a pedagógus saját intézményében kell elvégezni, hanem egy kijelölt vizsgaközpontban, ami utazással és további időráfordítással jár.
„Nagy probléma, hogy az emelt érettségi vállalásával járó többletterhelés nem jelenik meg a díjazásban. Ha a díjakat egy elfogadható szintre hozzák, mindenképp szükség lenne az arányos különbségtételre az emelt és a középszintű érettségi során vállalt feladatok díjazásában” – fogalmazott.
Az óradíjak kapcsán pedig azt mondta, hogy nem 2, hanem legalább 10 ezer forintnál kellene kezdődnie az óradíjaknak.
Különösen annak fényében, hogy az érettségiztetéshez speciális képesítésekre és jelentős szakmai tapasztalatra van szükség. Hozzátette: a rendszer jelenleg nagyrészt a pedagógusok lelkiismeretességére épít, erre azonban hosszú távon nem lehet alapozni.
A vizsgadíjak viszont a minimálbérrel együtt emelkednek
A pedagógus felszólalásában arra is rámutatott, hogy miközben a javítótanárok díjazása egy régi összeghez kötött, a vizsgázók által fizetendő díjak a mindenkori minimálbérhez igazodnak. „A most újra vizsgázó diákoknak a mostani minimálbérhez kérik a vizsgadíjat, és ennek a minimálbérnek a 25 százaléka, azaz 81 500 forintot szednek be” – mondta.
Jelenleg valóban a minimálbérhez kötött az érettségi vizsgák díja: az emelt szintű vizsgákért a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget kell fizetni, amely 2026-ban tantárgyanként 81 ezer forint.
Müller Anna szerint a két összeg közötti különbség jól mutatja a rendszer ellentmondásait, a parlamentben Rétvéri Bencének célozva úgy fogalmazott:
Önök beszednek egy vizsgázótól, akinek elsőre nem sikerül az orvosi egyetemre bejutnia, 81 ezer forintot, és nekünk kiszúrják a szemünket bruttó 3045 forinttal.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
