80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban

Nem árt komolyan venni az érettségire való felkészülést amíg diákok vagytok: tanulói jogviszony nélkül ugyanis jelentős költséggel járhat a vizsga megismétlése. Aki később, már nem tanulóként szeretne újra érettségizni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Az érettségi vizsga alapvetően ingyenes mindazok számára, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen vizsga első javító- és pótlóvizsgája is – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Megvan, mikor lesz a 2026-os próbaérettségi matekból és töriből

Minden más esetben azonban vizsgadíjat kell fizetni annak, aki érettségit szeretne tenni egy-egy tantárgyból.

A vizsgadíjak 2026-ban a következők:

  • középszintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 48 000 forint, amely az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg;
  • emelt szintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 81 000 forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg, szintén ezer forintra kerekítve.

Fontos különbség a befizetés módjában is. Az emelt szintű érettségi vizsgadíját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell megfizetni. Középszinten viszont attól függ, hová történik a jelentkezés:

  • kormányhivatalnál benyújtott jelentkezés esetén a díjat az Oktatási Hivatal számára kell befizetni,
  • középiskolában történő jelentkezéskor pedig az adott középiskolának.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István