80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban

Nem árt komolyan venni az érettségire való felkészülést amíg diákok vagytok: tanulói jogviszony nélkül ugyanis jelentős költséggel járhat a vizsga megismétlése. Aki később, már nem tanulóként szeretne újra érettségizni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Az érettségi vizsga alapvetően ingyenes mindazok számára, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen vizsga első javító- és pótlóvizsgája is – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Megvan, mikor lesz a 2026-os próbaérettségi matekból és töriből

Minden más esetben azonban vizsgadíjat kell fizetni annak, aki érettségit szeretne tenni egy-egy tantárgyból.

A vizsgadíjak 2026-ban a következők:

  • középszintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 48 000 forint, amely az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg;
  • emelt szintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 81 000 forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg, szintén ezer forintra kerekítve.

Fontos különbség a befizetés módjában is. Az emelt szintű érettségi vizsgadíját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell megfizetni. Középszinten viszont attól függ, hová történik a jelentkezés:

  • kormányhivatalnál benyújtott jelentkezés esetén a díjat az Oktatási Hivatal számára kell befizetni,
  • középiskolában történő jelentkezéskor pedig az adott középiskolának.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.