A pedagógusok teljesítményértékelésének megújításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját tárgyalta kedden az Országgyűlés. A Tisza-frakció által benyújtott előterjesztés felfüggesztené a 2024-ben bevezetett teljesítményértékelési rendszert addig, amíg egy új, szakmai egyeztetésekre épülő modell nem készül el.
Lannert Judit a vita során arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer „nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak”. Szerinte a pedagógusokra túlzott adminisztratív terhet ró, miközben nem biztosít valódi szakmai visszajelzést.
A miniszter hangsúlyozta: az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettségeket, ugyanakkor a korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak. Hozzátette, hogy a nyáron széles körű szakmai egyeztetés indul egy új rendszer kidolgozásáról.
„Egy jól működő értékelési rendszer nem bizonytalanságot vagy szorongást kelt, hanem bizalmat épít, megerősíti a kiemelkedő teljesítményt és érdemi szakmai fejlődési lehetőségeket teremt” – fogalmazott.
Müller Anna: a jelenlegi rendszer rivalizálást és feszültséget szült
A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Müller Anna, a Tisza képviselője és az Országgyűlés Oktatási Bizottságának alelnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a pedagógusok munkáját teljesítmény alapján kell elismerni, de ehhez átlátható, igazságos és szakmailag megalapozott rendszerre van szükség.
A pedagógusok megérdemlik, hogy munkájukat teljesítmény alapján jutalmazzák. Egy olyan rendszerben, amely egyszerre átlátható, igazságos, szakmailag megalapozott, és figyelembe veszi a pedagógusmunka sajátosságait
– fogalmazott.
A több mint 35 éves pedagógusi tapasztalattal rendelkező politikus szerint a jelenlegi rendszer nem ilyen. Úgy vélte, míg egy jól működő értékelés „motivál és fejlődési irányt ad a pedagógusoknak”, addig a mostani modell „ellenőriz és kategorizál”, miközben sok tanár érdemi szakmai visszajelzés helyett csupán pontszámokat kapott.
Müller szerint a rendszer a tantestületeken belül is feszültségeket okozott. „A jó rendszer erősíti a tantestület kohézióját. A jelenlegi rendszer rivalizálást és feszültséget szült” – mondta, hozzátéve, hogy a pedagógusokban gyakran merültek fel aggályok az értékelések objektivitásával kapcsolatban.
A képviselő a kompetenciamérésekre épülő értékelést is bírálta. Szerinte a tanulói eredmények nem alkalmasak arra, hogy önmagukban egy pedagógus munkáját minősítsék. Úgy fogalmazott:
Például ha egy ADHD-s gyerek jó eredményt ér el egy matematikai kompetenciamérésen, abban annak a testnevelő tanárnak a munkája is benne van, aki a mozgáson és a játékon keresztül egész évben fejlesztette a gyermek türelmét, koncentrációját és feladattudatát. Ahogy a szövegértés sem kizárólag a magyarórákon fejlődik, úgy a tanulók eredményei sem vezethetők vissza egyetlen pedagógus munkájára. A gyermek fejlődése sosem lineáris.
Hozzátette, hogy a gyermekek fejlődése számos pedagógus közös munkájának eredménye, ezért a kompetenciamérési eredmények nem alkalmasak egyetlen tanár teljesítményének pontos megítélésére.
A politikus szerint az értékelésnek kevésbé az adminisztrációra, inkább a tanórai munkára és a szakmai visszajelzésekre kellene épülnie. „A hatékony értékelési rendszer elsődlegesen osztálytermi megfigyelésre épülő, több forrású visszajelzést jelent” – fogalmazott.
A Fidesz és a KDNP szerint a kész alternatívát hiányolja
A vita egyik központi kérdése ugyanakkor nem a jelenlegi rendszer hibái, hanem az volt, hogy mi lép a helyére. Czirbus Gábor, a Fidesz képviselője azt mondta: a teljesítményértékelési rendszer elve helyes, hiszen a közpénzből fenntartott közszolgáltatásokban szükség van visszajelzésre és teljesítményalapú értékelésre. Szerinte aggályos, hogy a rendszert egy évre felfüggesztenék anélkül, hogy ismert lenne az utódja.
„Akkor kellene eltörölni egy rendszert, ha már tudható, mi lép a helyébe” – fogalmazott.
Rétvári Bence (KDNP) még élesebben bírálta az előterjesztést. Azt mondta, a javaslat „csak rombol és eltöröl”, miközben nem mutatja be, hogyan kívánja a kormány a jövőben értékelni a pedagógusok munkáját. A KDNP politikusa szerint minden nagy szervezetben működik valamilyen teljesítményértékelési rendszer, ezért nem az értékelés megszüntetésére, hanem annak javítására lenne szükség.
Hasonló álláspontot képviselt Radics Béla (Fidesz) is, aki szerint bármely rendszer javítható, de amíg nincs kidolgozott alternatíva, addig nem indokolt a meglévő megszüntetése.
Mi Hazánk: először az oktatás célját kellene meghatározni
Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke részben egyetértett az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességével, ugyanakkor szintén hiányolta az új rendszer részleteit. Szerinte először azt kellene tisztázni, hogy pontosan milyen célokat várnak el az oktatástól és a pedagógusoktól, és csak ezután lehet megfelelő értékelési rendszert kialakítani.
Hatályba lépett a pedagógusok teljesítményértékelését felfüggesztő törvény, idén már nem értékelhetnek a munkáltatók
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható annak a törvénynek az indoklásában, amely felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelését.
