Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható annak a törvénynek az indoklásában, amely felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelését.
Június 10-én lépett hatályba az a törvény, amely átmenetileg felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, és hatályon kívül helyezi a rendszer részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet.
A jogszabály szerint a 2025/2026-os tanévben, illetve az ugyanebbe az időszakba eső nevelési évben a munkáltatók nem végezhetik el a pedagógusok teljesítményértékelését.
A törvény általános indokolása rendkívül éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi rendszerrel szemben. Mint írják, „a pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas”.
Az indoklás szerint ezért „olyan új teljesítményértékelési rendszer kialakítása indokolt, amely az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával, szakmailag megalapozott módon biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítő foglalkoztatottak teljesítményének valós és méltányos értékelését”.
A törvény nemcsak az értékelések ideiglenes szüneteltetéséről rendelkezik, hanem hatályon kívül helyezi a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet is, amely a rendszer részletszabályait tartalmazta.
Az indoklás ugyanakkor kitér arra is, hogy a rendszer felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a pedagógusok munkáját ne lehetne anyagilag elismerni.
A szöveg szerint
a pedagógusokra vonatkozó általános szabályok alapján a munkáltató a pedagógus illetményét az általános szabályok alapján bármikor megnövelheti a teljesítményére figyelemmel, így a rendelet hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy a pedagógus teljesítményét ne lehetne elismerni.
A javaslat előterjesztői Kapronczai Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője és oktatási államtitkára, valamint Müller Anna, a párt országgyűlési képviselője és a parlament oktatási bizottságának alelnöke.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.