Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható annak a törvénynek az indoklásában, amely felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelését.
Június 10-én lépett hatályba az a törvény, amely átmenetileg felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, és hatályon kívül helyezi a rendszer részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet.
A jogszabály szerint a 2025/2026-os tanévben, illetve az ugyanebbe az időszakba eső nevelési évben a munkáltatók nem végezhetik el a pedagógusok teljesítményértékelését.
A törvény általános indokolása rendkívül éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi rendszerrel szemben. Mint írják, „a pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas”.
Az indoklás szerint ezért „olyan új teljesítményértékelési rendszer kialakítása indokolt, amely az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával, szakmailag megalapozott módon biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítő foglalkoztatottak teljesítményének valós és méltányos értékelését”.
A törvény nemcsak az értékelések ideiglenes szüneteltetéséről rendelkezik, hanem hatályon kívül helyezi a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet is, amely a rendszer részletszabályait tartalmazta.
Az indoklás ugyanakkor kitér arra is, hogy a rendszer felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a pedagógusok munkáját ne lehetne anyagilag elismerni.
A szöveg szerint
a pedagógusokra vonatkozó általános szabályok alapján a munkáltató a pedagógus illetményét az általános szabályok alapján bármikor megnövelheti a teljesítményére figyelemmel, így a rendelet hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy a pedagógus teljesítményét ne lehetne elismerni.
A javaslat előterjesztői Kapronczai Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője és oktatási államtitkára, valamint Müller Anna, a párt országgyűlési képviselője és a parlament oktatási bizottságának alelnöke.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.