Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
A pedagógusok értékelése esetén nagyon ki kellene beszélnünk súlyos problémákat
– írja Nahalka István oktatáskutató Facebook-posztjában. Szerinte a problémák komolyan vétele a TÉR (teljesítményértékelési rendszer) teljes alkalmatlanságát, szakmaiatlanságát azonnal megmutatná. A kormány múlt héten döntött arról, hogy beszántja a sokat kritizált TÉR-t.
Nahalka kiemelte: a pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján, „mégis állandóan kvantitatív értékelést akarunk használni”. Emellett szerinte
a pedagógusnak a tanulóira kifejtett hatása szerves része az egész iskola, az adott tanulókat tanítók hatásrendszerének, elkülönülten ezért nem is értékelhető.
Hozzátette: az értékelés modern felfogásában nem a minősítés, de nem is a visszajelzés a fő funkció, hanem inkább az, hogy „az értékelés során az értékelt ember megítélhesse, megtapasztalhassa saját tudása, saját tevékenysége adaptivitását (gyakorlati hasznosságát, célszerűségét stb.)”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek
Szerinte az értékelés értelme elsősorban az önreflexió, „illetve ezt az önreflexiót segítő külső értékelő mozzanatok rendszere”. Bár ez „tökéletesen alkalmatlan bérdifferenciálásban való felhasználásra”, nincs más olyan ország Európában, ahol a pedagógusok értékelését a bérdifferenciálással kötik össze.
Az oktatáskutató szerint a pedagógusokat érintő értékelési folyamatok megújításával kapcsolatban bizonyos elvi alapokból kellene kiindulni. Többek között ilyen az intézmény előtérbe helyezése (a pedagógusok minősítésének erőszakolása helyett), a fejlesztés támogatása és a külső értékelésről a hangsúly áthelyezése a belső értékelésre.
Nyitókép: HVG / Máté Péter
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
