Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
A pedagógusok értékelése esetén nagyon ki kellene beszélnünk súlyos problémákat
– írja Nahalka István oktatáskutató Facebook-posztjában. Szerinte a problémák komolyan vétele a TÉR (teljesítményértékelési rendszer) teljes alkalmatlanságát, szakmaiatlanságát azonnal megmutatná. A kormány múlt héten döntött arról, hogy beszántja a sokat kritizált TÉR-t.
Nahalka kiemelte: a pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján, „mégis állandóan kvantitatív értékelést akarunk használni”. Emellett szerinte
a pedagógusnak a tanulóira kifejtett hatása szerves része az egész iskola, az adott tanulókat tanítók hatásrendszerének, elkülönülten ezért nem is értékelhető.
Hozzátette: az értékelés modern felfogásában nem a minősítés, de nem is a visszajelzés a fő funkció, hanem inkább az, hogy „az értékelés során az értékelt ember megítélhesse, megtapasztalhassa saját tudása, saját tevékenysége adaptivitását (gyakorlati hasznosságát, célszerűségét stb.)”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek
Szerinte az értékelés értelme elsősorban az önreflexió, „illetve ezt az önreflexiót segítő külső értékelő mozzanatok rendszere”. Bár ez „tökéletesen alkalmatlan bérdifferenciálásban való felhasználásra”, nincs más olyan ország Európában, ahol a pedagógusok értékelését a bérdifferenciálással kötik össze.
Az oktatáskutató szerint a pedagógusokat érintő értékelési folyamatok megújításával kapcsolatban bizonyos elvi alapokból kellene kiindulni. Többek között ilyen az intézmény előtérbe helyezése (a pedagógusok minősítésének erőszakolása helyett), a fejlesztés támogatása és a külső értékelésről a hangsúly áthelyezése a belső értékelésre.
Nyitókép: HVG / Máté Péter
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
