Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
A pedagógusok értékelése esetén nagyon ki kellene beszélnünk súlyos problémákat
– írja Nahalka István oktatáskutató Facebook-posztjában. Szerinte a problémák komolyan vétele a TÉR (teljesítményértékelési rendszer) teljes alkalmatlanságát, szakmaiatlanságát azonnal megmutatná. A kormány múlt héten döntött arról, hogy beszántja a sokat kritizált TÉR-t.
Nahalka kiemelte: a pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján, „mégis állandóan kvantitatív értékelést akarunk használni”. Emellett szerinte
a pedagógusnak a tanulóira kifejtett hatása szerves része az egész iskola, az adott tanulókat tanítók hatásrendszerének, elkülönülten ezért nem is értékelhető.
Hozzátette: az értékelés modern felfogásában nem a minősítés, de nem is a visszajelzés a fő funkció, hanem inkább az, hogy „az értékelés során az értékelt ember megítélhesse, megtapasztalhassa saját tudása, saját tevékenysége adaptivitását (gyakorlati hasznosságát, célszerűségét stb.)”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek
Szerinte az értékelés értelme elsősorban az önreflexió, „illetve ezt az önreflexiót segítő külső értékelő mozzanatok rendszere”. Bár ez „tökéletesen alkalmatlan bérdifferenciálásban való felhasználásra”, nincs más olyan ország Európában, ahol a pedagógusok értékelését a bérdifferenciálással kötik össze.
Az oktatáskutató szerint a pedagógusokat érintő értékelési folyamatok megújításával kapcsolatban bizonyos elvi alapokból kellene kiindulni. Többek között ilyen az intézmény előtérbe helyezése (a pedagógusok minősítésének erőszakolása helyett), a fejlesztés támogatása és a külső értékelésről a hangsúly áthelyezése a belső értékelésre.
Nyitókép: HVG / Máté Péter
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
