Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”

Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.

A pedagógusok értékelése esetén nagyon ki kellene beszélnünk súlyos problémákat

– írja Nahalka István oktatáskutató Facebook-posztjában. Szerinte a problémák komolyan vétele a TÉR (teljesítményértékelési rendszer) teljes alkalmatlanságát, szakmaiatlanságát azonnal megmutatná. A kormány múlt héten döntött arról, hogy beszántja a sokat kritizált TÉR-t.

Nahalka kiemelte: a pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján, „mégis állandóan kvantitatív értékelést akarunk használni”. Emellett szerinte

a pedagógusnak a tanulóira kifejtett hatása szerves része az egész iskola, az adott tanulókat tanítók hatásrendszerének, elkülönülten ezért nem is értékelhető.

Hozzátette: az értékelés modern felfogásában nem a minősítés, de nem is a visszajelzés a fő funkció, hanem inkább az, hogy „az értékelés során az értékelt ember megítélhesse, megtapasztalhassa saját tudása, saját tevékenysége adaptivitását (gyakorlati hasznosságát, célszerűségét stb.)”.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek

Szerinte az értékelés értelme elsősorban az önreflexió, „illetve ezt az önreflexiót segítő külső értékelő mozzanatok rendszere”. Bár ez „tökéletesen alkalmatlan bérdifferenciálásban való felhasználásra”, nincs más olyan ország Európában, ahol a pedagógusok értékelését a bérdifferenciálással kötik össze.

Az oktatáskutató szerint a pedagógusokat érintő értékelési folyamatok megújításával kapcsolatban bizonyos elvi alapokból kellene kiindulni. Többek között ilyen az intézmény előtérbe helyezése (a pedagógusok minősítésének erőszakolása helyett), a fejlesztés támogatása és a külső értékelésről a hangsúly áthelyezése a belső értékelésre.

Nyitókép: HVG / Máté Péter

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.