Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”

Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.

A pedagógusok értékelése esetén nagyon ki kellene beszélnünk súlyos problémákat

– írja Nahalka István oktatáskutató Facebook-posztjában. Szerinte a problémák komolyan vétele a TÉR (teljesítményértékelési rendszer) teljes alkalmatlanságát, szakmaiatlanságát azonnal megmutatná. A kormány múlt héten döntött arról, hogy beszántja a sokat kritizált TÉR-t.

Nahalka kiemelte: a pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján, „mégis állandóan kvantitatív értékelést akarunk használni”. Emellett szerinte

a pedagógusnak a tanulóira kifejtett hatása szerves része az egész iskola, az adott tanulókat tanítók hatásrendszerének, elkülönülten ezért nem is értékelhető.

Hozzátette: az értékelés modern felfogásában nem a minősítés, de nem is a visszajelzés a fő funkció, hanem inkább az, hogy „az értékelés során az értékelt ember megítélhesse, megtapasztalhassa saját tudása, saját tevékenysége adaptivitását (gyakorlati hasznosságát, célszerűségét stb.)”.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek

Szerinte az értékelés értelme elsősorban az önreflexió, „illetve ezt az önreflexiót segítő külső értékelő mozzanatok rendszere”. Bár ez „tökéletesen alkalmatlan bérdifferenciálásban való felhasználásra”, nincs más olyan ország Európában, ahol a pedagógusok értékelését a bérdifferenciálással kötik össze.

Az oktatáskutató szerint a pedagógusokat érintő értékelési folyamatok megújításával kapcsolatban bizonyos elvi alapokból kellene kiindulni. Többek között ilyen az intézmény előtérbe helyezése (a pedagógusok minősítésének erőszakolása helyett), a fejlesztés támogatása és a külső értékelésről a hangsúly áthelyezése a belső értékelésre.

Nyitókép: HVG / Máté Péter

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

@eduline.hu

“Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu