#oktatáspolitika

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”

Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.

Nyílt levélben tiltakoznak Maruzsa Zoltán visszatérése ellen az ELTE oktatói

A volt oktatási államtitkár kollégái szerint az egyetem működése nemcsak jogi, hanem szakmai és erkölcsi normákon is alapul.

Tanárok és iskolaigazgatók mellett Kincse Csongor is bekerült az Országgyűlés Oktatási Bizottságába

Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.

A szabad tankönyvpiac és az Erasmus a Momentum szerint is fontos: 22 reformot javasolnak az új kormánynak

Ideológiailag elfogultak a tankönyvek, a felsőoktatás politikai játszmák színterévé vált, és a fiatalok kriminalizálása nem jelent megoldást a drogkereskedelem problémájára a Momentum Mozgalom szerint.

Bódis Kriszta többek között az oktatással is foglalkozni fog Ruff Bálint minisztériumában

Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„Ne 60 kilométerről döntsenek egy betört WC-ajtóról” – a központosítás megbénítja az iskolákat a PSZ szerint

Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.

„Az osztályozás nem tekinthető rossz beidegződésnek” – oktatáskutató elemezte a Tanítanék Mozgalom javaslatcsomagját

Elismeréssel, de kíméletlen következetességgel elemezte Knausz Imre a Tanítanék Mozgalom friss oktatáspolitikai javaslatcsomagját. Az oktatáskutató szerint a dokumentum fontos és inspiráló munka, de több ponton nem meri végiggondolni saját állításainak következményeit.

„Nem olyan szakembereket képzünk, akikre szükség lenne” – új alapokra helyezné a szakképzést a Tisza Párt

A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.

„Kommunikációs bravúrnak” nevezte Balatoni Katalin a Fidesz-kormány oktatáspolitikáját bíráló tanulmányt – Nahalka István válaszolt

A miniszterelnöki biztos szerint csúsztatásokkal, ellentmondásokkal és hatásvadász elemekkel van tele a Fidesz-kormány elmúlt tizenöt évének oktatáspolitikáját elemző tanulmány. A kutatás az állami központosítás erősödését, forráskivonást és romló tanulói teljesítményeket állapít meg. A tanulmány egyik szerzője, Nahalka István a kritika nem áll stabil lábakon.

Illegális bevándorlók az óvodákban - kiderült, melyek az oktatáspolitika legfontosabb kérdései ma Magyarországon

Balatoni Katalin a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet két témára, melyek szerinte feketén-fehéren a legfontosabb kérdések jelenleg.

Újra kell gondolni, mi az iskola feladata – megjelent a Tanítanék Mozgalom oktatáspolitikai javaslatcsomagja

A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.

„Alattvalókat képeznek, nem gondolkodó állampolgárokat” – Totyik Tamás szerint az oktatáspolitika tovább mélyíti a lemaradást

Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.

„Nem véletlenül hasonlítják lassan forduló óceánjáró hajóhoz az oktatáspolitikát”

Az egyetemeknek nemcsak a hallgatók megszerzéséért, hanem a tudásközpontokként való működésért és az universitas szellemiségének életben tartásáért folytatott versenyt is meg kell nyerniük – mondja Szilágyi János Ede, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemrég hivatalba lépett elnöke.

Eldőlt: a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek tovább, mint eddig

Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.

Van kiút az új köznevelési törvény szabályai alól? A TASZ útmutatót készített szülőknek

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) összegyűjtötte, hogyan lehet élni a köznevelési törvény módosítása kapcsán még megmaradt lehetőségekkel, valamint irányt mutat afelé, hogyan lehet érdemes fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.

"Miért kell a gyerekek arcába kampányszövegeket tolni?"

„Nem lehetne, hogy politikusok ne vehessenek részt évnyitókon? Miért kell gyerekek arcába kampányszövegeket nyomni?” – teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Balatoni József történelemtanár, ismertebb nevén Jocó bácsi.

"Őszintén bocsánatot tudnak kérni azért, amit az elmúlt években az oktatással tettek?" - kemény üzenet Jocó bácsitól

Önök el tudják fogadni, hogy gyermekük, unokájuk szakóráit éppen az a pedagógus tartsa, aki ráér, mert nincs szaktanár? Önök engednék, hogy a gyermekük, unokájuk veszélyes körülmények között, a lépcsőn, raktárban rohangálva tesizzen? Önök engednék, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekük, unokájuk ne kapja meg a neki szükséges fejlesztéseket, mert nincs rá ember? Többek között ilyen kérdéseket tesz fel legutóbbi Facebook-posztjában Balatoni József, vagyis Jocó bácsi az oktatáspolitikusoknak.

Egyeseket osztogatnak egymásnak oktatásügyben a képviselők

Egymásnak mentek a képviselők az oktatás ügye miatt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A DK-s Arató Gergely szerint "ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen", a kormánynak politikai szándéka az oktatás tönkretétele. Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint folyamatosan javítják az iskolák működési feltételeit.

1 2 3