„Nem olyan szakembereket képzünk, akikre szükség lenne” – új alapokra helyezné a szakképzést a Tisza Párt

A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.

A Tisza Párt szombaton tette közzé 240 oldalas programját, amellyel több cikkünkben is foglalkoztunk.

A dokumentum szerint a jelenlegi struktúra nem azoknak az ismereteknek és készségeknek a megszerzését támogatja, amelyekre a gazdaságnak és a munkavállalóknak valóban szüksége lenne.

A központosított működés nem az iskolák, nem a diákok és nem a munkaerőpiac igényeire reagál, hanem a bürokrácia logikájára

– írják.

Külön problémának nevezik, hogy a fiatalok túl korán kényszerülnek pályadöntésre. „Aki egyszer rossz irányba indul, ritkán kap új esélyt” – áll a programban. Az átjárhatóság szűk, a továbbtanulási lehetőségek korlátozottak, és hiányzik az évente frissülő, élő „szakmatérkép”, amely lekövetné a gazdasági változásokat.

Kaotikus irányítás, elavult eszközök

A Tisza Párt szerint a szakképzés és a felnőttképzés irányítása több minisztérium és háttérintézmény között oszlik meg, „nincs egységes szakmai felelősség”. A szakképzési centrumok a központosított működés miatt pénzügyileg sem érdekeltek a legkorszerűbb szakmák bevezetésében.

A program név szerint említi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ágazati Készségtanácsok szerepét, amelyek „tényleges hozzáadott értéke vitatott”.

A párt szerint sok intézményben elavult az épületállomány és a taneszközpark, hiányoznak a modern gyakorlati eszközök. A rendszer ráadásul nehezen átlátható: „a joganyag szétszabdalt és sokszor egymásnak is ellentmond”.

Problémaként jelölik meg azt is, hogy a vizsgaközpontok által szervezett vizsgák színvonala ágazaton belül is eltérő lehet, nincs egységes ellenőrzés és érvényesítés.

Visszakerülne a közoktatásba a szakképzés

A Tisza Párt vállalásai a szakképzés és felnőttképzés területén:

  • A szakképzést ismét a közoktatás részévé tennék, az irányítást az oktatásért felelős minisztérium alá helyeznék.

  • Egységes szakképzési törvényt alkotnának, amely „ellentmondások nélkül rendezi a jogállást, a tanügyigazgatást és a szakmai tartalmat”.

  • Helyreállítanák a szakképzés rangját és minőségét: korszerű eszközparkot és megbecsült, megfelelően támogatott pedagógusokat ígérnek.

  • Országos, ágazatonként működő szakmai irányító testületek bevonásával évente frissülő szakmatérképet készítenének.

  • Újragondolnák a technikumi érettségi rendszerét és a pályaválasztás időzítését, hogy „nyitva maradjanak a továbbtanulási utak”.

  • Szakmánként egységes vizsgakövetelményeket és központi vizsgaellenőrzést vezetnének be.

  • A finanszírozást részben a kimenetekhez kötnék.

  • A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé alakítanák, tiszta engedélyezési és ellenőrzési renddel, valamint nyilvános pályakövetési és vizsgaeredmény-adatbázissal.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna