„Nem olyan szakembereket képzünk, akikre szükség lenne” – új alapokra helyezné a szakképzést a Tisza Párt

A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.

A Tisza Párt szombaton tette közzé 240 oldalas programját, amellyel több cikkünkben is foglalkoztunk.

A dokumentum szerint a jelenlegi struktúra nem azoknak az ismereteknek és készségeknek a megszerzését támogatja, amelyekre a gazdaságnak és a munkavállalóknak valóban szüksége lenne.

A központosított működés nem az iskolák, nem a diákok és nem a munkaerőpiac igényeire reagál, hanem a bürokrácia logikájára

– írják.

Külön problémának nevezik, hogy a fiatalok túl korán kényszerülnek pályadöntésre. „Aki egyszer rossz irányba indul, ritkán kap új esélyt” – áll a programban. Az átjárhatóság szűk, a továbbtanulási lehetőségek korlátozottak, és hiányzik az évente frissülő, élő „szakmatérkép”, amely lekövetné a gazdasági változásokat.

Kaotikus irányítás, elavult eszközök

A Tisza Párt szerint a szakképzés és a felnőttképzés irányítása több minisztérium és háttérintézmény között oszlik meg, „nincs egységes szakmai felelősség”. A szakképzési centrumok a központosított működés miatt pénzügyileg sem érdekeltek a legkorszerűbb szakmák bevezetésében.

A program név szerint említi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ágazati Készségtanácsok szerepét, amelyek „tényleges hozzáadott értéke vitatott”.

A párt szerint sok intézményben elavult az épületállomány és a taneszközpark, hiányoznak a modern gyakorlati eszközök. A rendszer ráadásul nehezen átlátható: „a joganyag szétszabdalt és sokszor egymásnak is ellentmond”.

Problémaként jelölik meg azt is, hogy a vizsgaközpontok által szervezett vizsgák színvonala ágazaton belül is eltérő lehet, nincs egységes ellenőrzés és érvényesítés.

Visszakerülne a közoktatásba a szakképzés

A Tisza Párt vállalásai a szakképzés és felnőttképzés területén:

  • A szakképzést ismét a közoktatás részévé tennék, az irányítást az oktatásért felelős minisztérium alá helyeznék.

  • Egységes szakképzési törvényt alkotnának, amely „ellentmondások nélkül rendezi a jogállást, a tanügyigazgatást és a szakmai tartalmat”.

  • Helyreállítanák a szakképzés rangját és minőségét: korszerű eszközparkot és megbecsült, megfelelően támogatott pedagógusokat ígérnek.

  • Országos, ágazatonként működő szakmai irányító testületek bevonásával évente frissülő szakmatérképet készítenének.

  • Újragondolnák a technikumi érettségi rendszerét és a pályaválasztás időzítését, hogy „nyitva maradjanak a továbbtanulási utak”.

  • Szakmánként egységes vizsgakövetelményeket és központi vizsgaellenőrzést vezetnének be.

  • A finanszírozást részben a kimenetekhez kötnék.

  • A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé alakítanák, tiszta engedélyezési és ellenőrzési renddel, valamint nyilvános pályakövetési és vizsgaeredmény-adatbázissal.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Hozzászólások