„Nem olyan szakembereket képzünk, akikre szükség lenne” – új alapokra helyezné a szakképzést a Tisza Párt

A magyar szakképzés és felnőttképzés ma „nem a jövőt szolgálja, hanem a múlt hibáit ismétli” – áll a Tisza Párt programjában. A párt szerint a rendszer széttöredezett, túlzottan központosított, és nem reagál érdemben a 21. század munkaerőpiaci kihívásaira.

A Tisza Párt szombaton tette közzé 240 oldalas programját, amellyel több cikkünkben is foglalkoztunk.

A dokumentum szerint a jelenlegi struktúra nem azoknak az ismereteknek és készségeknek a megszerzését támogatja, amelyekre a gazdaságnak és a munkavállalóknak valóban szüksége lenne.

A központosított működés nem az iskolák, nem a diákok és nem a munkaerőpiac igényeire reagál, hanem a bürokrácia logikájára

– írják.

Külön problémának nevezik, hogy a fiatalok túl korán kényszerülnek pályadöntésre. „Aki egyszer rossz irányba indul, ritkán kap új esélyt” – áll a programban. Az átjárhatóság szűk, a továbbtanulási lehetőségek korlátozottak, és hiányzik az évente frissülő, élő „szakmatérkép”, amely lekövetné a gazdasági változásokat.

Kaotikus irányítás, elavult eszközök

A Tisza Párt szerint a szakképzés és a felnőttképzés irányítása több minisztérium és háttérintézmény között oszlik meg, „nincs egységes szakmai felelősség”. A szakképzési centrumok a központosított működés miatt pénzügyileg sem érdekeltek a legkorszerűbb szakmák bevezetésében.

A program név szerint említi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ágazati Készségtanácsok szerepét, amelyek „tényleges hozzáadott értéke vitatott”.

A párt szerint sok intézményben elavult az épületállomány és a taneszközpark, hiányoznak a modern gyakorlati eszközök. A rendszer ráadásul nehezen átlátható: „a joganyag szétszabdalt és sokszor egymásnak is ellentmond”.

Problémaként jelölik meg azt is, hogy a vizsgaközpontok által szervezett vizsgák színvonala ágazaton belül is eltérő lehet, nincs egységes ellenőrzés és érvényesítés.

Visszakerülne a közoktatásba a szakképzés

A Tisza Párt vállalásai a szakképzés és felnőttképzés területén:

  • A szakképzést ismét a közoktatás részévé tennék, az irányítást az oktatásért felelős minisztérium alá helyeznék.

  • Egységes szakképzési törvényt alkotnának, amely „ellentmondások nélkül rendezi a jogállást, a tanügyigazgatást és a szakmai tartalmat”.

  • Helyreállítanák a szakképzés rangját és minőségét: korszerű eszközparkot és megbecsült, megfelelően támogatott pedagógusokat ígérnek.

  • Országos, ágazatonként működő szakmai irányító testületek bevonásával évente frissülő szakmatérképet készítenének.

  • Újragondolnák a technikumi érettségi rendszerét és a pályaválasztás időzítését, hogy „nyitva maradjanak a továbbtanulási utak”.

  • Szakmánként egységes vizsgakövetelményeket és központi vizsgaellenőrzést vezetnének be.

  • A finanszírozást részben a kimenetekhez kötnék.

  • A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé alakítanák, tiszta engedélyezési és ellenőrzési renddel, valamint nyilvános pályakövetési és vizsgaeredmény-adatbázissal.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.