A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
„A jól működő, mindenki számára elérhető oktatási és egészségügyi rendszer a társadalom közös erőforrása. A tudás és az egészség nem luxus, hanem a lehető legjobb befektetés a jövőbe” – olvasható a dokumentumban.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program, amelyet Magyar Péter és a párt szakértői mutattak be. A 240 oldalas dokumentum részletesen tárgyalja az oktatás kérdéskörét is.
Ennek főbb pontjait idézzük:
A működő és emberséges közoktatást a gyermekek igényeihez igazítva alkotjuk meg, mert minden pedagógia alapja a hazaszeretet és a gyermekek szeretete.
Elérjük, hogy minden gyermek megtanuljon értő módon olvasni és írni az általános iskola alsó tagozatának végére.
18 évre emeljük a tankötelezettséget.
Az oktatást nemzetstratégiai ágazattá tesszük, önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre.
25 százalékos béremelést hajtunk végre a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében.
Megbecsüljük a pedagógusokat, nagyobb módszertani szabadságot biztosítunk a számukra, csökkentjük a pedagógusok adminisztrációs terheit.
A pedagógusokkal egyetértésben módosítjuk a Nemzeti Alaptantervet, megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot.
Biztosítjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját, az intézményvezetők érdemi gazdasági és munkáltatói jogköröket kapnak.
A közoktatás fejlesztésével elérjük, hogy minél szélesebb rétegnek legyen elérhető az egyetemekre való bekerülés, a felsőoktatásban való részvétel, a diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a KEKVA-modellt.
2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.
Biztosítjuk, hogy a magyar egyetemisták újra részt tudjanak venni az Erasmus programokban.
Kiszámítható pályára állítjuk a tudomány finanszírozását, és a teljes hazai K+F-ráfordítást a GDP 2 százaléka fölé visszük középtávon; a hosszú távú cél az Európai Unió 3 százalékos értékéhez való felzárkózás.
Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
