A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
„A jól működő, mindenki számára elérhető oktatási és egészségügyi rendszer a társadalom közös erőforrása. A tudás és az egészség nem luxus, hanem a lehető legjobb befektetés a jövőbe” – olvasható a dokumentumban.
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program, amelyet Magyar Péter és a párt szakértői mutattak be. A 240 oldalas dokumentum részletesen tárgyalja az oktatás kérdéskörét is.
A Tisza Párt 100 ezer forint értékben adna iskolakezdési támogatást a rászorulóknak
Ennek főbb pontjait idézzük:
A működő és emberséges közoktatást a gyermekek igényeihez igazítva alkotjuk meg, mert minden pedagógia alapja a hazaszeretet és a gyermekek szeretete.
Elérjük, hogy minden gyermek megtanuljon értő módon olvasni és írni az általános iskola alsó tagozatának végére.
18 évre emeljük a tankötelezettséget.
Az oktatást nemzetstratégiai ágazattá tesszük, önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre.
25 százalékos béremelést hajtunk végre a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében.
Megbecsüljük a pedagógusokat, nagyobb módszertani szabadságot biztosítunk a számukra, csökkentjük a pedagógusok adminisztrációs terheit.
A pedagógusokkal egyetértésben módosítjuk a Nemzeti Alaptantervet, megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot.
Biztosítjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját, az intézményvezetők érdemi gazdasági és munkáltatói jogköröket kapnak.
A közoktatás fejlesztésével elérjük, hogy minél szélesebb rétegnek legyen elérhető az egyetemekre való bekerülés, a felsőoktatásban való részvétel, a diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a KEKVA-modellt.
2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.
Biztosítjuk, hogy a magyar egyetemisták újra részt tudjanak venni az Erasmus programokban.
Kiszámítható pályára állítjuk a tudomány finanszírozását, és a teljes hazai K+F-ráfordítást a GDP 2 százaléka fölé visszük középtávon; a hosszú távú cél az Európai Unió 3 százalékos értékéhez való felzárkózás.
Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
A dokumentum a Matthias Corvinus Collegium (MCC) részére juttatott állami vagyonra is kitér: ezt visszaszerzik, és megszüntetik az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, „amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani”.
Kiemelik, hogy világos határt húznak oktatás és propaganda között: „az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.”
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
