Nem kell szakmai vizsgát tennetek, ha jól teljesítetek ezen a versenyen

A szakképzésben tanuló diákok jelentkezését várják a versenyre.

  • Eduline/MTI

November 27-ig lehet jelentkezni a 2025/2026-os tanév Szakma Kiváló Tanulója Versenyére (SZKTV) kibővítve az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyével (OSZTV) – közölte az MKIK az MTI-vel.

Pályaválasztás előtt: már elérhető a 2025/2026-os szakmafüzet

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen szervezett, térítésmentes versenyre azok az iskolai rendszerű szakképzésben tanuló végzős diákok jelentkezhetnek, akik a 2024/2025-ös tanév végén szakirányú szakmai tantárgyaikból legalább 4-es átlagot értek el.

A megmérettetés három fordulóból áll:

  • az országos területi előválogatókat 2026. január 6–19. között rendezik meg,
  • innen lehet továbbjutni a februárban induló, március 15-ig tartó országos válogatókba,
  • a döntőt pedig a Szakma Sztár Fesztiválon tartják 2026. március 26–27-én a Hungexpón.

A verseny egyik legnagyobb előnye, hogy akik a megszerezhető pontok legalább 60 százalékát elérik, mentességet kapnak a szakmai vizsga alól.

Pluszpontok a felvételin

A tájékoztató szerint a versenyen való eredményes szereplés felsőoktatási többletpontokat is érhet. A megmérettetés a gazdaság aktuális igényeire reagál, és különösen támogatja a korszerű, gyakorlatigényes szakmákat – például az ipar 4.0, a közlekedés vagy a digitális technológiák területén.

A legtehetségesebb versenyzők akár a EuroSkills és a WorldSkills nemzetközi válogatóversenyeken is indulhatnak, és siker esetén a Hivatalos Magyar Csapat tagjaként képviselhetik az országot a nemzetközi döntőkben.

A jelentkezés részletei a szakmasztar.hu oldalon találhatók. A kitöltött, az iskola igazgatója által aláírt jelentkezési lapot a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához kell eljuttatni 2025. november 27-ig.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.