Nem kell szakmai vizsgát tennetek, ha jól teljesítetek ezen a versenyen

A szakképzésben tanuló diákok jelentkezését várják a versenyre.

  • Eduline/MTI

November 27-ig lehet jelentkezni a 2025/2026-os tanév Szakma Kiváló Tanulója Versenyére (SZKTV) kibővítve az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyével (OSZTV) – közölte az MKIK az MTI-vel.

Pályaválasztás előtt: már elérhető a 2025/2026-os szakmafüzet

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen szervezett, térítésmentes versenyre azok az iskolai rendszerű szakképzésben tanuló végzős diákok jelentkezhetnek, akik a 2024/2025-ös tanév végén szakirányú szakmai tantárgyaikból legalább 4-es átlagot értek el.

A megmérettetés három fordulóból áll:

  • az országos területi előválogatókat 2026. január 6–19. között rendezik meg,
  • innen lehet továbbjutni a februárban induló, március 15-ig tartó országos válogatókba,
  • a döntőt pedig a Szakma Sztár Fesztiválon tartják 2026. március 26–27-én a Hungexpón.

A verseny egyik legnagyobb előnye, hogy akik a megszerezhető pontok legalább 60 százalékát elérik, mentességet kapnak a szakmai vizsga alól.

Pluszpontok a felvételin

A tájékoztató szerint a versenyen való eredményes szereplés felsőoktatási többletpontokat is érhet. A megmérettetés a gazdaság aktuális igényeire reagál, és különösen támogatja a korszerű, gyakorlatigényes szakmákat – például az ipar 4.0, a közlekedés vagy a digitális technológiák területén.

A legtehetségesebb versenyzők akár a EuroSkills és a WorldSkills nemzetközi válogatóversenyeken is indulhatnak, és siker esetén a Hivatalos Magyar Csapat tagjaként képviselhetik az országot a nemzetközi döntőkben.

A jelentkezés részletei a szakmasztar.hu oldalon találhatók. A kitöltött, az iskola igazgatója által aláírt jelentkezési lapot a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához kell eljuttatni 2025. november 27-ig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.