Tíz középiskolai pedagógus vehette át a rangos Pécsi Eszter Tanári Díjat, amely egyenként egymillió forinttal támogatja a műszaki és természettudományos oktatásban kiemelkedő munkát végző tanárokat. A díjat az első magyar női mérnök emlékére alapították.
A Pro Progressio Alapítvány november 11-én, a BME dísztermében tartott ünnepélyes keretek között adta át a 2025-ös Pécsi Eszter Tanári Díjakat. A tíz díjazott között matematika, fizika, informatika, biológia és kémia szakos pedagógusok szerepelnek az ország különböző középiskolaiból.
A Pécsi Eszter Tanári Díjat az első magyar női mérnök, Pécsi Eszter (született Pollák) emlékére alapították. Az elismerés célja kettős: egyrészt a kiemelkedő pedagógiai munkát ismeri el a műszaki és természettudományos oktatásban, másrészt inspirációt nyújt a fiatal diákok, különösen a lányok számára a műszaki pályák felé.
A bíráló bizottságban rangos szakemberek kaptak helyet: Fodor Erika, a Kutató Tanárok Szövetségének tiszteletbeli elnöke és kémia tanár; Salgó András egyetemi tanár, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumának tagja; Szilágyi Brigitta egyetemi docens, a BME TDK titkára; valamint Sipos Imre címzetes egyetemi docens, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. A díjátadón jelen volt Fischer Zsuzsa, Pécsi Eszter unokája is.
Mire költhetik a díjat?
Az egyenként egymillió forintos díj célja, hogy segítse a kitüntetett pedagógusok pályájának folytatását és tehetséggondozó tevékenységük felfrissítését. Az összeg felhasználásában a tanárok szabadon dönthetnek, így támogathatják saját szakmai fejlődésüket vagy diákjaik további felkészítését.ű
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
