Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

Október közepén megszűntek azok az uniós korlátozások, amelyek miatt az alapítványi fenntartású magyar egyetemek 2022 decembere óta nem köthettek új Erasmus+-támogatási szerződéseket. A döntés nyomán ismét megnyílik a lehetőség, hogy az érintett intézmények hallgatói és oktatói uniós ösztöndíjjal vegyenek részt külföldi tanulmányutakon, szakmai programokon és kutatási mobilitásokban.

Az Erasmus visszatérése azonban nem jelenti azt, hogy minden egyetemen azonnal újraindulnak a megszokott külföldi részképzések. A pályázatok meghirdetése, a hallgatók kiválasztása és a mobilitások megszervezése időt vesz igénybe, az intézmények pedig eltérő ütemezéssel készülnek.

Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár korábban arról beszélt, hogy az Erasmus+ program várhatóan tavasszal fut fel igazán az érintett egyetemeken, de rövidebb mobilitások már októberben is megvalósulhatnak. Erre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnál is rákérdeztünk. A tárca szerint „az egyes felsőoktatási intézmények gyakorlata és ütemezése eltérő lehet”, mivel a pályázatok meghirdetése és a résztvevők kiválasztása intézményi hatáskörbe tartozik. A minisztérium tájékoztatása szerint a hosszabb hallgatói tanulmányutak szélesebb körű újraindulása várhatóan a tavaszi félévtől kezdődhet meg, de

bizonyos rövid távú mobilitási formák, különösen a rövid doktori mobilitások, a munkatársi mobilitások, valamint egyes projektalapú tevékenységekhez kapcsolódó mobilitások már az őszi időszakban is megvalósulhatnak.

Nem szakadtak meg a nemzetközi kapcsolatok

Megkérdeztünk pár egyetemet az Erasmus újraindulásának gyakorlati megvalósulásáról. A válaszaikból egyértelműen kiderült, hogy a többéves kényszerszünet alatt sem hagytak fel az Erasmus-pályázatok előkészítésével és külföldi kapcsolataik ápolásával.

A Szegedi Tudományegyetem például az elmúlt négy évben minden alkalommal benyújtotta Erasmus-pályázatait, amelyek „szakmailag támogatásra érdemesnek bizonyultak”, a támogatási szerződések megkötésére azonban a korlátozások miatt nem kerülhetett sor. Az egyetem eközben nemzetközi partnerkapcsolatainak döntő többségét is megőrizte. Hasonló a helyzet a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol az újrainduláshoz szükséges előkészületek már megtörténtek. Az intézmény a meglévő külföldi partnereivel folytathatja az együttműködést, így „nem szükséges a partnerségi hálózat újbóli kiépítése” – közölte az egyetem.

A Semmelweis Egyetemen sem szakadtak meg teljesen az Erasmus-kapcsolatok. Az intézmény ugyanis a korlátozások idején is fogadott külföldi ösztöndíjasokat, így továbbra is aktív szereplője maradt a programnak. Mint írták, „a partnerintézményi hálózat tehát az elmúlt időszakban is élő maradt”.

Az egyetemeknek tehát nem kell újraépíteniük nemzetközi kapcsolatrendszerüket. A Szegedi Tudományegyetem és a Corvinus tájékoztatása szerint ráadásul a hallgatóknak sem kell új, külön szabályrendszerre készülniük, hiszen az Erasmus működését és feltételeit továbbra is egységes uniós előírások határozzák meg.

AFP/Aris Oikonomou

A Corvinuson már novemberben elindítják az első Erasmus-pályázatokat. Ennek köszönhetően a kettős diplomát adó képzések egyes hallgatói 2027 tavaszán már uniós ösztöndíjjal utazhatnak külföldre. A hosszabb, hagyományos külföldi részképzések újraindulására azonban még várni kell, ezek a Corvinuson várhatóan csak a 2027/2028-as tanévtől lesznek ismét elérhetők Erasmus-finanszírozással.

A Szegedi Tudományegyetemen már az őszi félévben megvalósulhatnak rövidebb, intenzív külföldi képzések. A hosszabb hallgatói mobilitások szélesebb körű visszatérését 2027 tavaszától, illetve a következő tanévtől várják. Ehhez még adminisztratív feladatokat is el kell végezniük. Az egyetemnek többek között újra hozzáférést kell kapnia az Erasmus hivatalos adatbázisához, és alkalmaznia kell a program időközben megváltozott szabályait.

A Semmelweis Egyetem szintén abban bízik, hogy 2027 tavaszától már Erasmus-ösztöndíjjal támogathatja hallgatói külföldi tanulmányútjait. A teljes visszaállás azonban az intézmény szerint is időbe telik, és a támogatások rendelkezésre állásától függ.

A minisztérium is hangsúlyozta, hogy bár a programhoz való hozzáférés valamennyi érintett egyetem számára megnyílik, „a pályázatok meghirdetésének, elbírálásának és a mobilitások gyakorlati megszervezésének ütemezése intézményenként eltérhet”. A hallgatóknak ezért érdemes figyelniük saját egyetemük nemzetközi irodájának tájékoztatásait és pályázati felhívásait.

Mi lesz a Pannónia Ösztöndíjprogrammal?

Az Erasmus visszatérésével a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia Ösztöndíjprogram jövője is kérdésessé vált. A programot az Orbán-kormány az uniós korlátozások után indította el, hogy az érintett egyetemek hallgatói és oktatói továbbra is részt vehessenek nemzetközi mobilitásokban. A Pannónia ugyanakkor az Erasmusnál szélesebb körben kínált bizonyos lehetőségeket, például Európán kívüli tanulmányutakat, konferencia-részvételt és kutatási mobilitásokat. Az egyetemek az elmúlt években külön partnerkapcsolatokat is kiépítettek a program keretében.

A minisztérium az Eduline-nak azt írta, hogy „jelenleg még nem született végleges döntés a két program hosszú távú kapcsolatáról”. A tárca több lehetséges forgatókönyvet vizsgál, és azt is mérlegeli, hogy a Pannónia milyen területeken egészíthetné ki leghatékonyabban az Erasmust. A cél ugyanakkor az, hogy 2027-től a Pannónia Ösztöndíjprogram valamennyi magyar felsőoktatási intézmény számára elérhető legyen. A kiterjesztés feltételei azonban a 2027-es költségvetési és szakpolitikai tervezéstől is függnek.

A megkérdezett egyetemek mindenesetre a Pannónia folytatásával is számolnak. A már elnyert támogatásokból 2028 elejéig finanszírozhatnak külföldi tanulmányutakat, és nyitottak a két program párhuzamos működésére is.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.