Katz Sándor felidézte, hogy hosszú és komplikált jogi procedúrára, a kuratóriumok rendezésére, valamint az Európai Unió Tanácsa korábbi határozatának visszavonására is szükség volt ahhoz, hogy ismét minden magyarországi egyetem hallgatói előtt megnyíljon az Erasmus-program.
Közölte, már az őszi félévben lesznek olyan hallgatók, akik rövid mobilitás keretében külföldön tanulhatnak, a program azonban teljes egészében várhatóan a tavaszi félévtől fut fel.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy nem lesz különbség a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott, illetve az állami felsőoktatási intézmények hallgatói között. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az egyetemeken is múlik, mivel az intézmények maguk pályáztatják az Erasmus-lehetőségeket hallgatóik körében.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban üdvözölte, hogy a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus-program lehetősége, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ettől a külföldi részképzés még nem válik automatikusan minden hallgató számára ténylegesen hozzáférhetővé.
A szervezet három olyan problémát emelt ki, amely szerinte továbbra is sokakat visszatarthat a külföldi tanulmányoktól:
- a külföldön megszerzett kreditek elismerésének nehézségeit,
- a megfelelő nyelvtudás hiányát, valamint az Erasmus-ösztöndíj
- és a külföldi megélhetési költségek közötti különbséget.
A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint emiatt a hallgatók egy részének azzal is számolnia kell, hogy egy külföldön töltött félév tanulmányi csúszást okozhat.
A HÖOK arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tanulmányokhoz szükséges használható nyelvtudás alapjait már a közoktatásban meg kell teremteni. Harmadik problémaként az anyagi korlátokat említették ki: álláspontjuk szerint az Erasmus-ösztöndíj sok esetben nem fedezi a külföldi félév tényleges költségeit, egy drágább egyetemi városban akár a szállás teljes költségére sem elegendő.
A hallgatói szervezet ezért úgy látja, az Erasmus visszatérése fontos előrelépés, de a részvétel tényleges bővítéséhez arra is szükség van, hogy a külföldön megszerzett krediteket kiszámíthatóan elismerjék, és a hallgatók számára pénzügyileg is elérhető legyen a külföldi részképzés.
Az Erasmus-programhoz igazíthatják a Fidesz-kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot. Az oktatási tárca lapunknak azt írta, tervben van a program újragondolása és valamennyi felsőoktatási intézményre való kiterjesztése. Ennek megvalósítása azonban a 2027-es költségvetés lehetőségeitől függ.