Minden akadály elhárul október elejére az elől, hogy akár már az őszi félévben magyarországi egyetemi hallgatók utazhassanak külföldi egyetemekre az Erasmus-program keretében - mondta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Katz Sándor felidézte, hogy hosszú és komplikált jogi procedúrára, a kuratóriumok rendezésére, valamint az Európai Unió Tanácsa korábbi határozatának visszavonására is szükség volt ahhoz, hogy ismét minden magyarországi egyetem hallgatói előtt megnyíljon az Erasmus-program.
Közölte, már az őszi félévben lesznek olyan hallgatók, akik rövid mobilitás keretében külföldön tanulhatnak, a program azonban teljes egészében várhatóan a tavaszi félévtől fut fel.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy nem lesz különbség a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott, illetve az állami felsőoktatási intézmények hallgatói között. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az egyetemeken is múlik, mivel az intézmények maguk pályáztatják az Erasmus-lehetőségeket hallgatóik körében.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban üdvözölte, hogy a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus-program lehetősége, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ettől a külföldi részképzés még nem válik automatikusan minden hallgató számára ténylegesen hozzáférhetővé.
A szervezet három olyan problémát emelt ki, amely szerinte továbbra is sokakat visszatarthat a külföldi tanulmányoktól:
A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint emiatt a hallgatók egy részének azzal is számolnia kell, hogy egy külföldön töltött félév tanulmányi csúszást okozhat.
A HÖOK arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tanulmányokhoz szükséges használható nyelvtudás alapjait már a közoktatásban meg kell teremteni. Harmadik problémaként az anyagi korlátokat említették ki: álláspontjuk szerint az Erasmus-ösztöndíj sok esetben nem fedezi a külföldi félév tényleges költségeit, egy drágább egyetemi városban akár a szállás teljes költségére sem elegendő.
A hallgatói szervezet ezért úgy látja, az Erasmus visszatérése fontos előrelépés, de a részvétel tényleges bővítéséhez arra is szükség van, hogy a külföldön megszerzett krediteket kiszámíthatóan elismerjék, és a hallgatók számára pénzügyileg is elérhető legyen a külföldi részképzés.
Az Erasmus-programhoz igazíthatják a Fidesz-kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot. Az oktatási tárca lapunknak azt írta, tervben van a program újragondolása és valamennyi felsőoktatási intézményre való kiterjesztése. Ennek megvalósítása azonban a 2027-es költségvetés lehetőségeitől függ.
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
