Minden akadály elhárul október elejére az elől, hogy akár már az őszi félévben magyarországi egyetemi hallgatók utazhassanak külföldi egyetemekre az Erasmus-program keretében - mondta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Katz Sándor felidézte, hogy hosszú és komplikált jogi procedúrára, a kuratóriumok rendezésére, valamint az Európai Unió Tanácsa korábbi határozatának visszavonására is szükség volt ahhoz, hogy ismét minden magyarországi egyetem hallgatói előtt megnyíljon az Erasmus-program.
Közölte, már az őszi félévben lesznek olyan hallgatók, akik rövid mobilitás keretében külföldön tanulhatnak, a program azonban teljes egészében várhatóan a tavaszi félévtől fut fel.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy nem lesz különbség a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott, illetve az állami felsőoktatási intézmények hallgatói között. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az egyetemeken is múlik, mivel az intézmények maguk pályáztatják az Erasmus-lehetőségeket hallgatóik körében.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban üdvözölte, hogy a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus-program lehetősége, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ettől a külföldi részképzés még nem válik automatikusan minden hallgató számára ténylegesen hozzáférhetővé.
A szervezet három olyan problémát emelt ki, amely szerinte továbbra is sokakat visszatarthat a külföldi tanulmányoktól:
A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint emiatt a hallgatók egy részének azzal is számolnia kell, hogy egy külföldön töltött félév tanulmányi csúszást okozhat.
A HÖOK arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tanulmányokhoz szükséges használható nyelvtudás alapjait már a közoktatásban meg kell teremteni. Harmadik problémaként az anyagi korlátokat említették ki: álláspontjuk szerint az Erasmus-ösztöndíj sok esetben nem fedezi a külföldi félév tényleges költségeit, egy drágább egyetemi városban akár a szállás teljes költségére sem elegendő.
A hallgatói szervezet ezért úgy látja, az Erasmus visszatérése fontos előrelépés, de a részvétel tényleges bővítéséhez arra is szükség van, hogy a külföldön megszerzett krediteket kiszámíthatóan elismerjék, és a hallgatók számára pénzügyileg is elérhető legyen a külföldi részképzés.
Az Erasmus-programhoz igazíthatják a Fidesz-kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot. Az oktatási tárca lapunknak azt írta, tervben van a program újragondolása és valamennyi felsőoktatási intézményre való kiterjesztése. Ennek megvalósítása azonban a 2027-es költségvetés lehetőségeitől függ.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
