Az Erasmus-programhoz igazíthatják a Fidesz-kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot. Az oktatási tárca lapunknak azt írta, tervben van a program újragondolása és valamennyi felsőoktatási intézményre való kiterjesztése. Ennek megvalósítása azonban a 2027-es költségvetés lehetőségeitől függ.
Új szerepet kaphat a Pannónia Ösztöndíjprogram, ha a modellváltó egyetemek visszatérhetnek az Erasmus-programba. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) lapunk kérdésére azt közölte, hogy nem a magyar mobilitási program megszüntetését, hanem annak átalakítását tervezik.
A tárca tervezi a Pannónia Program újragondolását (különösen az Erasmushoz való kapcsolódását), kiterjesztését valamennyi intézményre, mindezt a 2027-es költségvetés lehetőségeinek függvényében
– közölte a minisztérium.
A válasz azért fontos, mert a Pannónia Ösztöndíjprogram jövője azóta kérdéses, hogy napirendre került a modellváltó egyetemek visszatérése az Erasmusba. A magyar program egyik legfontosabb szerepe ugyanis az volt, hogy külföldi mobilitási lehetőséget biztosítson azoknak az egyetemistáknak, akiknek az intézménye az uniós korlátozások miatt nem köthetett új Erasmus-szerződéseket.
A minisztérium közlése alapján azonban az Erasmus visszatérésével nem feltétlenül szűnne meg a Pannónia. Sőt, a jelenleginél szélesebb intézményi kör számára válhatna elérhetővé.
Az egyelőre nem derült ki, pontosan hogyan működne egymás mellett a két program. A minisztérium nem részletezte, hogy a hallgatók ugyanazokra a mobilitásokra pályázhatnának-e az Erasmus és a Pannónia keretében, vagy a két ösztöndíjprogram eltérő célokat és lehetőségeket kínálna. A tárca válasza szerint éppen az Erasmushoz való viszony lesz a Pannónia újragondolásának egyik központi kérdése. Az átalakítás és a program valamennyi intézményre történő kiterjesztése ráadásul még nem tekinthető eldöntöttnek: a minisztérium ezt a 2027-es költségvetés lehetőségeihez kötötte.
Közben az is kiderült, hogy a modellváltó egyetemek Erasmus-programba történő visszatérése a korábban reméltnél később történhet meg. Korábban még arról volt szó, hogy az érintett intézmények hallgatói szeptembertől ismét részt vehetnek az Erasmusban. Lapunk ezért arról kérdezte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot, továbbra is reálisnak tartják-e a szeptemberi indulást.
A tárca válasza alapján az ehhez szükséges uniós döntés 2026 októberében várható. A minisztérium azt írta, Magyarország augusztus végéig teljesíti a kondicionalitási eljáráshoz szükséges lépéseket, és ezt követően várható az Európai Unió Tanácsának a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos korlátozásának visszavonása. Amint ez megtörténik, a Tempus Közalapítvány ismét szerződést köthet a KEKVA-egyetemekkel az Erasmus-programban.
A folyamatot gyorsíthatja, hogy az érintett intézmények pályázatai már készen állnak. A minisztérium szerint az egyetemek 2026 februárjában benyújtották a pályázatokat, amelyeket a Tempus Közalapítvány már el is bírált.
A szerződések 2026 júniustól lesznek érvényesek, ha megkötik őket, így a 26/27-es tanév első félévében újranyithatók a hallgatók, oktatók és egyéb személyezt számára a pályázatok. Várhatóan már a 26/27-es tanév első félévében is tudnak majd hallgatók utazni szakmai gyakorlatra, illetve oktatói és személyzeti mobilitások is meg tudnak valósulni.
Ez azt jelenti, hogy bár a szeptemberi visszatérés az októberre várt uniós döntés miatt nem a korábban jelzett menetrend szerint alakulhat, a minisztérium továbbra is azzal számol, hogy már a 2026/2027-es tanév első félévében lehetnek Erasmus-mobilitások.
Nyitóképünkön Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter.
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa – csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
