Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa - csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
A program résztvevői három megélhetési kategória alapján kereshetnek célországot:
magas megélhetésű országok,
közepes megélhetésű országok,
alacsony megélhetésű országok.
A kínálat rendkívül széles. Már a legmagasabb megélhetési kategóriában is találni különleges lehetőségeket: a klasszikusnak számító Egyesült Államok, Egyesült Királyság vagy Franciaország mellett akár a távoli Fidzsi vagy Nauru egyetemein is tanulhatnak a hallgatók – utóbbi egy apró szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában.
Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról
Lefelé haladva a listán még izgalmasabb célpontok jelennek meg. A közepes megélhetésű országok között szerepel többek között Afganisztán, Kambodzsa, valamint Ukrajna és Oroszország is.
Az alacsonyabb megélhetésű országok kategóriájában Albánia és Chile mellett olyan különleges helyszínek is megtalálhatók, mint Azerbajdzsán, Dzsibuti, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Palesztina.
A legfrissebb adatok szerint a Pannónia Program indulása óta már 12 208 hallgató jutott el a világ különböző egyetemeire, közülük tavaly összesen 8 115-en tanultak külföldön.
Mint ismert, 2022-ben zárták ki a modellváltó egyetemeket az Erasmus programból.Ennek okairól korábban többször is írtunk. Például az összeférhetetlenségi aggályokról, vagyis, hogy az Európai Bizottság szerint a KEKVA-k kuratóriumaiban politikai szereplők is helyet kaptak, ami veszélyeztette az egyetemek függetlenségét és az uniós pénzek korrekt felhasználását. Továbbá felmerültek átláthatósági problémák: a magyar jogszabályok nem biztosították kellőképpen az alapítványok működésének átláthatóságát, a vagyonnyilatkozatok kezelését és az összeférhetetlenség elkerülését. Valamint az EU nem akarta, hogy uniós források olyan intézményekhez jussanak, ahol a függetlenség és ellenőrzés nem garantált.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
