Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa - csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
A program résztvevői három megélhetési kategória alapján kereshetnek célországot:
magas megélhetésű országok,
közepes megélhetésű országok,
alacsony megélhetésű országok.
A kínálat rendkívül széles. Már a legmagasabb megélhetési kategóriában is találni különleges lehetőségeket: a klasszikusnak számító Egyesült Államok, Egyesült Királyság vagy Franciaország mellett akár a távoli Fidzsi vagy Nauru egyetemein is tanulhatnak a hallgatók – utóbbi egy apró szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában.
Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról
Lefelé haladva a listán még izgalmasabb célpontok jelennek meg. A közepes megélhetésű országok között szerepel többek között Afganisztán, Kambodzsa, valamint Ukrajna és Oroszország is.
Az alacsonyabb megélhetésű országok kategóriájában Albánia és Chile mellett olyan különleges helyszínek is megtalálhatók, mint Azerbajdzsán, Dzsibuti, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Palesztina.
A legfrissebb adatok szerint a Pannónia Program indulása óta már 12 208 hallgató jutott el a világ különböző egyetemeire, közülük tavaly összesen 8 115-en tanultak külföldön.
Mint ismert, 2022-ben zárták ki a modellváltó egyetemeket az Erasmus programból.Ennek okairól korábban többször is írtunk. Például az összeférhetetlenségi aggályokról, vagyis, hogy az Európai Bizottság szerint a KEKVA-k kuratóriumaiban politikai szereplők is helyet kaptak, ami veszélyeztette az egyetemek függetlenségét és az uniós pénzek korrekt felhasználását. Továbbá felmerültek átláthatósági problémák: a magyar jogszabályok nem biztosították kellőképpen az alapítványok működésének átláthatóságát, a vagyonnyilatkozatok kezelését és az összeférhetetlenség elkerülését. Valamint az EU nem akarta, hogy uniós források olyan intézményekhez jussanak, ahol a függetlenség és ellenőrzés nem garantált.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
