Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Anita kijelentette, az elsők között szeretnék helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a diákok menjenek ki külföldre tanulni, az ott szerzett tudást pedig hozzák haza, és itthon kamatoztassák.
Legfrissebb posztjában a TISZA külügyi vezetője felidézte, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági vita következményeként a Bizottság 2022 végén úgy döntött, nem köt új finanszírozási szerződéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) fenntartású egyetemekkel. Mint írta, a döntés 21 intézményt érint, ami a magyar felsőoktatás 70 százalékát, 240 ezer hallgatót, oktatót és kutatót jelent.
„A brüsszeli kifogások nem az oktatás szakmai színvonalát, hanem az intézményi struktúrát érintik. Az EU álláspontja szerint a KEKVA-modell nem garantálja a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználást és az egyetemi autonómiát, különös tekintettel a kuratóriumok összetételére és a gyenge összeférhetetlenségi szabályokra” – írta Orbán Anita.
„Bár a kormány a modellváltást a hatékonysággal és az uniós fejlesztési pénzek gyorsabb felhasználásával indokolta, a Bizottság épp ezt a rendszert tekinti a jogállamisági aggályok forrásának. A korlátozások az előírt feltételek – az egyetemi autonómia megerősítése és az összeférhetetlenségek megszüntetése – teljesítése esetén azonnal feloldhatók lennének” – folytatta a külügyi vezető, majd azzal zárta a posztot, hogy a TISZA megszünteti az összeférhetetlenségeket, és újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
