Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Anita kijelentette, az elsők között szeretnék helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a diákok menjenek ki külföldre tanulni, az ott szerzett tudást pedig hozzák haza, és itthon kamatoztassák.
Legfrissebb posztjában a TISZA külügyi vezetője felidézte, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági vita következményeként a Bizottság 2022 végén úgy döntött, nem köt új finanszírozási szerződéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) fenntartású egyetemekkel. Mint írta, a döntés 21 intézményt érint, ami a magyar felsőoktatás 70 százalékát, 240 ezer hallgatót, oktatót és kutatót jelent.
„A brüsszeli kifogások nem az oktatás szakmai színvonalát, hanem az intézményi struktúrát érintik. Az EU álláspontja szerint a KEKVA-modell nem garantálja a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználást és az egyetemi autonómiát, különös tekintettel a kuratóriumok összetételére és a gyenge összeférhetetlenségi szabályokra” – írta Orbán Anita.
„Bár a kormány a modellváltást a hatékonysággal és az uniós fejlesztési pénzek gyorsabb felhasználásával indokolta, a Bizottság épp ezt a rendszert tekinti a jogállamisági aggályok forrásának. A korlátozások az előírt feltételek – az egyetemi autonómia megerősítése és az összeférhetetlenségek megszüntetése – teljesítése esetén azonnal feloldhatók lennének” – folytatta a külügyi vezető, majd azzal zárta a posztot, hogy a TISZA megszünteti az összeférhetetlenségeket, és újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
