Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Anita kijelentette, az elsők között szeretnék helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a diákok menjenek ki külföldre tanulni, az ott szerzett tudást pedig hozzák haza, és itthon kamatoztassák.
Legfrissebb posztjában a TISZA külügyi vezetője felidézte, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági vita következményeként a Bizottság 2022 végén úgy döntött, nem köt új finanszírozási szerződéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) fenntartású egyetemekkel. Mint írta, a döntés 21 intézményt érint, ami a magyar felsőoktatás 70 százalékát, 240 ezer hallgatót, oktatót és kutatót jelent.
„A brüsszeli kifogások nem az oktatás szakmai színvonalát, hanem az intézményi struktúrát érintik. Az EU álláspontja szerint a KEKVA-modell nem garantálja a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználást és az egyetemi autonómiát, különös tekintettel a kuratóriumok összetételére és a gyenge összeférhetetlenségi szabályokra” – írta Orbán Anita.
„Bár a kormány a modellváltást a hatékonysággal és az uniós fejlesztési pénzek gyorsabb felhasználásával indokolta, a Bizottság épp ezt a rendszert tekinti a jogállamisági aggályok forrásának. A korlátozások az előírt feltételek – az egyetemi autonómia megerősítése és az összeférhetetlenségek megszüntetése – teljesítése esetén azonnal feloldhatók lennének” – folytatta a külügyi vezető, majd azzal zárta a posztot, hogy a TISZA megszünteti az összeférhetetlenségeket, és újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
