Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Anita kijelentette, az elsők között szeretnék helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a diákok menjenek ki külföldre tanulni, az ott szerzett tudást pedig hozzák haza, és itthon kamatoztassák.
Legfrissebb posztjában a TISZA külügyi vezetője felidézte, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági vita következményeként a Bizottság 2022 végén úgy döntött, nem köt új finanszírozási szerződéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) fenntartású egyetemekkel. Mint írta, a döntés 21 intézményt érint, ami a magyar felsőoktatás 70 százalékát, 240 ezer hallgatót, oktatót és kutatót jelent.
„A brüsszeli kifogások nem az oktatás szakmai színvonalát, hanem az intézményi struktúrát érintik. Az EU álláspontja szerint a KEKVA-modell nem garantálja a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználást és az egyetemi autonómiát, különös tekintettel a kuratóriumok összetételére és a gyenge összeférhetetlenségi szabályokra” – írta Orbán Anita.
„Bár a kormány a modellváltást a hatékonysággal és az uniós fejlesztési pénzek gyorsabb felhasználásával indokolta, a Bizottság épp ezt a rendszert tekinti a jogállamisági aggályok forrásának. A korlátozások az előírt feltételek – az egyetemi autonómia megerősítése és az összeférhetetlenségek megszüntetése – teljesítése esetén azonnal feloldhatók lennének” – folytatta a külügyi vezető, majd azzal zárta a posztot, hogy a TISZA megszünteti az összeférhetetlenségeket, és újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
