Orbán Anita: A TISZA újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot

Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Anita kijelentette, az elsők között szeretnék helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a diákok menjenek ki külföldre tanulni, az ott szerzett tudást pedig hozzák haza, és itthon kamatoztassák.

Legfrissebb posztjában a TISZA külügyi vezetője felidézte, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági vita következményeként a Bizottság 2022 végén úgy döntött, nem köt új finanszírozási szerződéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) fenntartású egyetemekkel. Mint írta, a döntés 21 intézményt érint, ami a magyar felsőoktatás 70 százalékát, 240 ezer hallgatót, oktatót és kutatót jelent.

„A brüsszeli kifogások nem az oktatás szakmai színvonalát, hanem az intézményi struktúrát érintik. Az EU álláspontja szerint a KEKVA-modell nem garantálja a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználást és az egyetemi autonómiát, különös tekintettel a kuratóriumok összetételére és a gyenge összeférhetetlenségi szabályokra” – írta Orbán Anita.

Újra elérhetővé tennék az Erasmus+ programot

„Bár a kormány a modellváltást a hatékonysággal és az uniós fejlesztési pénzek gyorsabb felhasználásával indokolta, a Bizottság épp ezt a rendszert tekinti a jogállamisági aggályok forrásának. A korlátozások az előírt feltételek – az egyetemi autonómia megerősítése és az összeférhetetlenségek megszüntetése – teljesítése esetén azonnal feloldhatók lennének” – folytatta a külügyi vezető, majd azzal zárta a posztot, hogy a TISZA megszünteti az összeférhetetlenségeket, és újra szélesebb körben elérhetővé teszi az Erasmus+ programot.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.