Magyar Péter az 55 kinevezett államtitkárról: „Közel minden második név előtt doktori vagy professzori cím szerepel”

A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.

A miniszterelnök külön hangsúlyozta a kinevezettek végzettségét, tudományos fokozatait és szakmai tapasztalatát.

A kinevezettek listája a mai Magyar Közlönyben jelent meg. Magyar Péter azt írta, az új államtitkárok összesen 103 diplomával rendelkeznek, többen három vagy annál több végzettséget is szereztek. Hozzátette, hogy az államtitkárok nagyjából egyharmadának van PhD-fokozata, és „közel minden második név előtt doktori vagy professzori cím szerepel”.

A TISZA Párt elnöke szerint a kinevezettek névsora azt mutatja, hogy

a TISZA-kormány nemzetközileg is elismert, magasan képzett és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező emberekre épít.

A poszt szerint a leggyakoribb végzettségi területek a jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi képzések, de egészségügyi, agrár-, környezeti és társadalompolitikai szakemberek is helyet kaptak az államtitkári karban.

Magyar Péter arról is írt, hogy az 55 kinevezett egyharmada nő. Kiemelte, hogy a Szociális és Családügyi Minisztériumban valamennyi kinevezett államtitkár nő, de az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is női többség alakult ki.

A bejegyzésből az is kiderül, hogy a legfiatalabb kinevezett 28, a legidősebb pedig 66 éves.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.