Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában

Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.

Lannert Judit az elmúlt napokban jelentette be, kiket kért fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium négy szakmai államtitkárságának élére: a kora gyermekkori jóllétért Kereki Judit, a felsőoktatásért Katz Sándor, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért Naderi Zsuzsanna, míg a közoktatásért Kókayné Lányi Marietta felel majd.

Lannert Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy a közoktatás megújítása az egyik legfontosabb és legösszetettebb feladat, amelyhez gyermekközpontú szemléletváltásra és szakmai együttműködésre van szükség. Szerinte az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a modern iskola ne adminisztratív rendszerként, hanem a gyerekek fejlődésének, kíváncsiságának, tehetségének és biztonságának helyszíneként működjön. A tervek szerint az oktatási reform egyszerre épülne inkluzív pedagógiára, korszerű tudásra és 21. századi szemléletre.

Kókayné Lányi Marietta közel negyven éve dolgozik azért, hogy az iskola valóban a gyermekekről szóljon. Tanítóként, pedagógusként, intézményalapítóként és szakmai vezetőként is dolgozott, legismertebb munkája pedig a Gyermekek Háza pedagógiai szemléletéhez kapcsolódik. Különösen fontos számára az inkluzív oktatás és a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatása.

Azon szeretnék dolgozni, hogy közoktatásunk méltányos, egyenlő hozzáférést biztosítson minden tanuló számára. Nézzünk szembe közösen a közoktatás kihívásaival, és együtt, pedagógusok, diákok, szülők keressünk válaszokat, megoldásokat

– fogalmazott kinevezése kapcsán.

A közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos, Csapodi Csaba közgazdász, matematikatanár, egyetemi oktató és kutató. Az elmúlt 25 évben középiskolában és egyetemen is tanított, részt vett tanterv- és tankönyvfejlesztésben, az érettségi rendszer átalakításában, valamint hazai és nemzetközi oktatási projektek vezetésében.

Legfontosabb célom, hogy hosszútávú közoktatási stratégiát alkossunk Magyarország számára, melynek középpontjában a gyerekek és a pedagógusok állnak

– mondta.

Lannert Judit szerint a közoktatás jövőjét nem ideológiai viták, hanem tudás, párbeszéd, szakmai hitelesség és valódi együttműködés mentén lehet új alapokra helyezni. A bejelentés végén a leendő miniszter úgy fogalmazott: olyan iskolákat szeretnének építeni, amelyekben a gyerekek, a pedagógusok és a családok ismét bízhatnak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.