Egy gyógypedagógus-közgazdász Lannert Judit első államtitkára
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
Lannert Judit Facebook-posztban mutatta be az új államtitkárt, Naderi Zsuzsannát. A közgazdász, közgazdász-tanár és okleveles könyvvizsgáló pályája során a köz-, a magán- és a nonprofit szektorban is dolgozott. Intézményfejlesztési és vezetői munkájában az együttműködésre, a gyakorlati megoldásokra és a hosszú távú gondolkodásra épített.
Lannert Judit a bejelentésben azt írta, hogy különösen fontosnak tartja, hogy az új államtitkár jól ismeri egyszerre az iskolák és a vállalkozások világát is. Szerinte a jövő szakképzésének egyszerre kell szolgálnia a fiatalok boldogulását és a gazdaság valós igényeit, ehhez pedig olyan vezetőkre van szükség, akik képesek összekötni az oktatást és a munkaerőpiacot.
Naderi Zsuzsanna a kinevezés kapcsán azt mondta, hogy a tanuló- és tanulásközpontú oktatásban, valamint az együttműködés kultúrájában hisz. Hozzátette, hogy:
A szakképzésben stabil jogszabályi és intézményi alapokra építhetünk, miközben fontosnak tartom a diákok nagyobb bevonását és az adatalapú döntéshozatal erősítését. Az oktatókat pedagógiai és módszertani eszköztáruk fejlesztésében és bővítésében szeretnénk támogatni.
Szerinte az egész életen át tartó tanulást és az életpálya-tervezést a szolgáltatások fejlesztésével lehet támogatni, ehhez pedig elengedhetetlen a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködés.
A minisztérium közleménye szerint Naderi Zsuzsanna három felnőtt gyermek édesanyja, ezért személyes tapasztalatai is vannak azokról a kihívásokról, amelyekkel a fiatalok és családjaik szembesülnek a pályaválasztás és a munka világába való belépés során.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.