Egy gyógypedagógus-közgazdász Lannert Judit első államtitkára
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
Lannert Judit Facebook-posztban mutatta be az új államtitkárt, Naderi Zsuzsannát. A közgazdász, közgazdász-tanár és okleveles könyvvizsgáló pályája során a köz-, a magán- és a nonprofit szektorban is dolgozott. Intézményfejlesztési és vezetői munkájában az együttműködésre, a gyakorlati megoldásokra és a hosszú távú gondolkodásra épített.
Lannert Judit a bejelentésben azt írta, hogy különösen fontosnak tartja, hogy az új államtitkár jól ismeri egyszerre az iskolák és a vállalkozások világát is. Szerinte a jövő szakképzésének egyszerre kell szolgálnia a fiatalok boldogulását és a gazdaság valós igényeit, ehhez pedig olyan vezetőkre van szükség, akik képesek összekötni az oktatást és a munkaerőpiacot.
Naderi Zsuzsanna a kinevezés kapcsán azt mondta, hogy a tanuló- és tanulásközpontú oktatásban, valamint az együttműködés kultúrájában hisz. Hozzátette, hogy:
A szakképzésben stabil jogszabályi és intézményi alapokra építhetünk, miközben fontosnak tartom a diákok nagyobb bevonását és az adatalapú döntéshozatal erősítését. Az oktatókat pedagógiai és módszertani eszköztáruk fejlesztésében és bővítésében szeretnénk támogatni.
Szerinte az egész életen át tartó tanulást és az életpálya-tervezést a szolgáltatások fejlesztésével lehet támogatni, ehhez pedig elengedhetetlen a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködés.
A minisztérium közleménye szerint Naderi Zsuzsanna három felnőtt gyermek édesanyja, ezért személyes tapasztalatai is vannak azokról a kihívásokról, amelyekkel a fiatalok és családjaik szembesülnek a pályaválasztás és a munka világába való belépés során.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.