Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal

A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.

Hankó Balázs az M1 műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság törekvése ellenére sem sikerült elszigetelni a magyar egyetemeket az Erasmus-programból való kizárással. A Pannónia Ösztöndíjprogram a miniszter szerin az első évben várakozáson felül teljesített: 8115 diák, oktató és kutató vett részt benne világszerte, köztük az USA, Japán és az Egyesült Királyság vezető egyetemein.

Hankó megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió Bírósága két és fél év után tárgyalja a kizárt magyar egyetemek keresetét. Mint mondta, a bíróság komoly kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a döntés jogalapjáról.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a Pannónia Ösztöndíjprogramra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.

Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.

Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számolunk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.

És azt is érdemes megjegyezni, hogy egy pannóniás diák jóval magasabb ösztöndíjat kap, mint egy erasmusos Magyarországon.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.