Varga-Bajusz Veronika szerint a Pannónia "fényévekkel jobb, mint az Erasmus"

A KIM felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára elmagyarázta azt is, hogy miért.

Varga-Bajusz Veronika a TV2 Mokkában úgy fogalmazott az MTI tudósítása szerint, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram a modellváltó, megújult intézmények számára kidolgozott program "fényévekkel jobb, mint az Erasmus", ugyanis olyan problémákra kínál megoldásokat, amelyekre a korábbi évek óta nem tudott reflektálni.

A rendszer időben rugalmasabb, bevezették a teljes kreditelismerést - azaz nem jár automatikus csúszással, ha valaki nemzetközi mobilitásban vesz részt -, emellett az ösztöndíjak összege is nagyobb. Míg az Erasmusban négy hónapra mintegy egymillió forintot kap az ösztöndíjas például egy németországi út esetén, addig a Pannóniában azért 1 millió 600 ezer forintot

–  jegyezte meg az államtitkár.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy ennek ellenére a Pannónia Program nem túl népszerű a diákok körében, ugyanis a tervezett 8 ezer képest 2024 augusztusában több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra a program keretében.

Hogy a Pannónia Program nincsen egy súlycsoportban az Erasmussal az is bizonyítja, hogy Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter még az ősszel azt nyilatkozta; 2024 nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémákra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.