Egyelőre nem túl népszerű a Pannónia Program a hallgatók körében

Augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni a Pannónia Program keretében.

Idén augusztusban több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra a Pannónia Programban, hogy nemzetközi tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert - közölte a Tempus Közalapítvány a Népszava kérdésére.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban azt várta, hogy a Pannónia programban idén már 8 ezer diák vesz részt, ehhez képest az eddig a cél 10 százalékát sem sikerült elérni.

A Tempus Közalapítvány a portálnak küldött válaszából kiderült, hogy a Pannónia program keretében már több mint négyezer egyetemközi együttműködés jött létre a hazai modellváltó egyetemek és külföldi intézmények között.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a modellváltó egyetemeken megszűnt az Erasmus.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

Erasmus helyett a modellváltó egyetemeken tanuló hallgatók számára a kormány létrehozta a Pannónia Programot. Bár a hallgatók akár havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat is kaphatnak, és a program leírása szerint a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak.

A helyzetet nehezíti, hogy eddig úgy tűnik, a program még mindig kevesebb lehetőséget kínál, mint az Erasmus, mivel egyelőre nem mindegyik külföldi egyetemmel sikerült megegyezniük a modellváltó intézményeknek.

Hogy a Pannónia Program nincsen egy súlycsoportban az Erasmussal az is bizonyítja, hogy Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter a napokban azt nyilatkozta; az idei év nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémákra.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.