Egyelőre nem túl népszerű a Pannónia Program a hallgatók körében

Augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni a Pannónia Program keretében.

Idén augusztusban több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra a Pannónia Programban, hogy nemzetközi tapasztalatokra, ismeretekre tegyenek szert - közölte a Tempus Közalapítvány a Népszava kérdésére.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban azt várta, hogy a Pannónia programban idén már 8 ezer diák vesz részt, ehhez képest az eddig a cél 10 százalékát sem sikerült elérni.

A Tempus Közalapítvány a portálnak küldött válaszából kiderült, hogy a Pannónia program keretében már több mint négyezer egyetemközi együttműködés jött létre a hazai modellváltó egyetemek és külföldi intézmények között.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a modellváltó egyetemeken megszűnt az Erasmus.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

Erasmus helyett a modellváltó egyetemeken tanuló hallgatók számára a kormány létrehozta a Pannónia Programot. Bár a hallgatók akár havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat is kaphatnak, és a program leírása szerint a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak.

A helyzetet nehezíti, hogy eddig úgy tűnik, a program még mindig kevesebb lehetőséget kínál, mint az Erasmus, mivel egyelőre nem mindegyik külföldi egyetemmel sikerült megegyezniük a modellváltó intézményeknek.

Hogy a Pannónia Program nincsen egy súlycsoportban az Erasmussal az is bizonyítja, hogy Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter a napokban azt nyilatkozta; az idei év nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémákra.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.