„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Hankó Balázs leült tárgyalni Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal, az Erasmus és Horizont progarmokból kizárt egyetemek kapcsán - írja az MTI.
"Megoldást kell találni arra, hogy a kiváló magyar kutatók és a magyar egyetemisták, akik Brüsszel igaztalan ítélete miatt nem vehetnek részt a programokban, megkapják a nekik uniós állampolgárként járó támogatást" – hangsúlyozta a miniszter.
2023. januárjában látott napvilágot a hír, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatást a fentebb említett programokra azok a magyar egyetemek, amelyeket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A probléma megoldásával kapcsolatban annyi előrelépés történt, hogy 2024 áprilisában a szóban forgó egyetemek pert indítottak az EU Tanács döntésével szemben, amit az Európai Unió Bírósága befogadott, de határozat csak másfél-két év múlva születhet.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön azt is kiemelete, hogy a kormány útjára indította a Pannónia programot, amivel a mobilitást, a nemzetközi kapcsolatokat biztosítja az egyetemek számára, ezzel áthidalva a problémát valamilyen szinten. Viszont a két programhoz adott források, valamint a további egyetemi és innovációs támogatások járnának Magyarországnak.
Hankó Balázs az uniós biztosokat meghívta Magyarországra, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket a magyar egyetemi közösségnek. "Az a szabályozás, amelyet a magyar kormány elfogadott annak idején, a szenátusok többségének, 80 százalékának a támogatását élvezte. Elmondtam a biztosoknak hogy nem a magyar kormánnyal, hanem tulajdonképpen az autonóm szenátusokkal van Brüsszelnek vitája" - tette hozzá.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
