Erasmus-ügy: két évbe telhet, hogy kiderüljön mi lesz az alapítványi egyetemekkel

Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió Bírósága befogadta azt a pert, amelyet magyarországi egyetemek indítottak az EU Tanács 2022. decemberében hozott határozata ellen – tudta meg a Népszava. A határozat megtiltja, hogy az Unió szerződést kössön az alapítványi formában működő magyarországi intézményekkel, ami lényegében az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való ideiglenes kirekesztésüket jelenti.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban befagyasztotta, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A hivatalos indoklás szerint a tiltás addig marad érvényben, amíg a magyar kormány nem szünteti meg az ilyen intézmények kuratóriumaira jellemző összeférhetetlenséget. Hat egyetem, közöttük a Semmelweis, tavaly májusban beperelte az EU Tanácsot a határozat miatt az uniós bíróságon, amely a beadvány befogadhatóságát vizsgálta. Merkely Béla, a Semmelweis rektora árulta el a lapnak, hogy a bírák két hete befogadhatónak minősítették a keresetet, amit a bírói testület is megerősített.

Ez azt jelenti, hogy elkezdődhet a per, amely valószínűleg másfél-két évig fog tartani. A rektor viszont abban bízik, hogy az alperes EU Tanács még az év vége előtt „döntetlent” ajánl, azaz visszalép a pertől.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.