Pár hét és indulnak külföldre a Pannónia program első résztvevői

Heteken belül elindulhatnak külföldre azok az egyetemisták, akik elsőként vesznek részt az Erasmust helyettesítő Pannónia Ösztöndíjprogramban.

„Tarthatatlan, hogy Magyarországot, a magyar fiatalokat kizárták az Erasmus-programból”

- mondta Hankó Balázs szeptember 8-án a Bálna rendezvényközpontja előtt tartott doorstep sajtótájékoztatón - írja az MTI.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy tízmilliárd forintból elindítják a Pannónia programot, amelynek segítségével mintegy 8000 fiatal juthat el külföldi egyetemekre, majd bejelentette:

„a pannóniások első csapata már az elkövetkező hetekben elindul világhódító körútjára.”

2024. január 29-ig lehetett benyújtani a felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak a pályázatukat a Pannónia Ösztöndíjprogramra, amelyet azután hoztak létre, hogy 2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta huszonegy, korábban modellváltáson átesett magyar egyetem külföldi mobilitási programjának, vagyis az Erasmus+ és a Horizont Európa programnak a támogatásait.

Az ennek okán létrejött ösztöndíjprogram lehetőséget biztosít az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy támogatott keretek között tanuljanak, kutassanak, oktassanak, vagy szakmai gyakorlatot teljesítsenek külföldön.

Ki és milyen tevékenységet végezhet a programban?

Hallgatók számára:

  • hosszú távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy szakmai gyakorlat (2-12 hónap), illetve kutatási célú (2-3 hónap, csak mester-, doktori- és osztatlan képzésnél) mobilitás
  • rövid távú hallgatói mobilitás: tanulmányi vagy kutatási célú (2-30 nap) mobilitás, illetve konferenciarészvétel vagy nyári egyetem
  • kiválósági ösztöndíj: a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára elérhető mobilitás, ami meghatározott képzési területeken, a nemzetközi felsőoktatási rangsorok 250 legjobb egyetemén valósul meg. a résztvevők a havi ösztöndíjtámogatás mellett lakhatási-, utazási- és tandíjtámogatásban is részesülnek (1-6 hónap, csak mester- doktori- és osztatlan képzésnél)

Oktatók, kutatók és munkatársaknak szóló lehetőségek:

  • képzési, oktatási vagy kutatási célú mobilitás (2-60 nap)
  • a kimenő mobilitás megvalósítása mellett a hazai intézményeknek lehetősége van a külföldi oktatókat fogadni rövidtávú bejövő mobilitás formájában

Mennyi ösztöndíjat kaphatnak a résztvevők?

Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíj mértékre a célországtól és a mobilitás típusától is függ.

Az ösztöndíj összege ezek alapján lehet:

  • hosszútávú hallgatói mobilitások: havi 350.000-400.000 forint
  • rövid távú hallgatói mobilitások: napi 5.000-35.000 forint
  • kiválósági ösztöndíj: havi 450.000-500.000 forint (A kiválósági ösztöndíjasok további támogatást igényelhetnek a tandíj, az utazás és a lakhatás fedezésére.)
  • oktatói-kutatói-munkatársi ösztöndíjak: napi 16.500-70.000 forint

Hova lehet utazni?

A célországokat a program 3 kategóriába sorolja: magas-, közepes- és alacsony megélhetésű országok. Ezek között szerepel például Norvégia, Svédország és Japán is, de akár Indiába vagy Thaiföldre is eljuthatnak a hallgatók. A különböző kategóriákban felsorolt országok teljes listáját itt tudjátok megtekinteni.

A programban részt vevők kiválasztását és a mobilitásaik támogatását a Tempus Közalapítvány felügyelete alatt maguk a felsőoktatási intézmények végzik saját belső szabályrendszerük alapján – nyilatkozta korábban Hankó.

Az ösztöndíjprogram hivatalos leírását és az ezzel kapcsolatos információkat itt találjátok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.