Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Arra a kérdésre, hogy magas rangú fideszes politikusok, például a párt elnökségi tagjai vagy fideszes polgármesterek lehetnek-e kuratóriumi tagok a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban, Gulyás Gergely azt mondta, ha lesz ilyen brüsszeli elvárás, „meg fogják fontolni”. Hozzátette: arra is nyitottak, hogy egy előre meghatározott időtartamig tartson a kuratóriumi tagok mandátuma. Azzal kapcsolatban, hogy a törvénymódosító javaslatot mikor nyújtják majd be, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, amint megállapodnak a bizottsággal.
Ahogy január elején megírtuk, hogy az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek Erasmus és Horizont Európa mobilitási programokra érkező uniós forrását. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor január végén tárgyalt Brüsszelben az érintett vezetőkkel a modellváltó egyetemek jövőbeli részvételével kapcsolatban. Az érintett egyetemek kuratóriumában kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.
Navracsics Tibor a tárgyalásokat követően azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget. Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
