Záporoznak a kérdések a minisztériumhoz Erasmus-ügyben, de érdemi válasz egyre sem érkezett

Mindenki arra kíváncsi, mit is tesznek pontosan annak érdekében, hogy a magyar modellváltó egyetemek ne szoruljanak ki a nemzetközi csereprogramokból.

  • Csik Veronika

Megnyugtatom Önöket, hogy az Erasmus+ és Horizont Európa programok folytatódnak

- érkezett a sablonválasz az Erasmus-ügyet érintő parlamenti kérdésekre, kiemelve, hogy a "kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a hallgatók és kutatók hosszútávon is hozzáférhessenek a programokhoz", illetve a "jövőben is harcolni fognak a jogtalan brüsszeli döntések ellen". Sőt, kiemelték, a kormány megbízásából Navracsics Tibor miniszter "előremutató tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal".

Az utóbbi napokban több politikus is érdeklődött az érintett minisztériumnál Erasmus-ügyben, arra voltak kíváncsiak, kifogásolta-e az Európai Bizottság, hogy "a kormány politikusokkal töltötte fel az egyetemeket fenntartó alapítványokat", illetve az érintett alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjai is mind levelet kaptak: "nem kínos önnek, hogy az ön kuratóriumi tagsága kizárja a XY egyetem hallgatóit és kutatóit az Erasmus+, illetve a Horizont Europa programokban való részvételből?" Minden kérdésre a fenti - valós információban nem túl gazdag - választ kapták Vitályos Eszter államtitkártól.

Ahogy mi is megírtuk, Navracsics Tibor valóban tárgyalt az egyetemistákat és egyetemi kutatókat érintő ügyben Brüsszelben. Korábban ugyanis az a döntés született, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt a két programban, többek között azért, mert a kuratóriumokban kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.

Navracsics Tibor most azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget. Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?