Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken

Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.

  • Székács Linda

Idén szeptembertől megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó diákoknak - erősítette meg az RTL Híradó számára Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke.

Az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

Erasmus helyett a modellváltó egyetemeken tanuló hallgatók számára a kormány létrehozta a Pannónia Programot. Bár a hallgatók akár havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat is kaphatnak, és a program leírása szerint a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak, eddig úgy tűnik, a program még mindig kevesebb lehetőséget kínál, mint az Erasmus, mivel egyelőre nem minden külföldi egyetemmel sikerült megegyezniük a modellváltó intézményeknek.

Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi vezetője szerint a korábbi Erasmus partnerekhez most már csak Pannónia-ösztöndíjon keresztül lehet utazni. Ezt a változást a partnerek körülbelül 60 százaléka viszonylag gyorsan és jól kivitelezte, 20 százalékák esetében más formában működnek együtt, míg további 20 százalékkal egyelőre folynak a tárgyalások.

A Corvinuson egyébként körülbelül 700 hallgató tanul jelenleg a Pannónia-program által külföldön.

Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter a napokban azt nyilatkozta; ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémák megoldására.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.