A szakképzési centrumok vezetése valóban jelentősen átalakul. Ahogy arról korábban beszámoltunk, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell: a főigazgatói és a kancellári munkakör helyett egy új főigazgatói pozíció jön létre, amely a centrum szakmai feladatai mellett annak törvényes és szakszerű működéséért is felel majd.
Az átmeneti szabályok értelmében a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én automatikusan megszűnik, az új főigazgatói pozíciókra pedig pályázatokat írnak ki. Ez ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi jelenlegi főigazgatót véglegesen leváltják: az új vezetőkről a pályázati eljárások után születik döntés.
Az átalakítást a kormány korábban azzal indokolta, hogy egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási rendszert szeretne kialakítani, amely közvetlenebb kommunikációt és gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter arról is beszélt, hogy a szakképzési centrumok működését szakmai alapokra, politikamentesen és átláthatóan szeretnék építeni.
Hankó szerint a felsőoktatásban is „a politikai bosszú lett a mérce”
Hankó a Demokratának adott interjúban az egyetemeket érintő változásokat is bírálta. Azt mondta, szerinte „az eredmények helyett a politikai bosszú lett a mérce”, és azt állította, hogy az egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjainak kinevezésekor figyelmen kívül hagyják az egyetemi szenátusok véleményét, ezzel pedig szerinte felszámolják az intézményi autonómiát.
A kekvák, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását Hankó már korábban is élesen bírálta. Júniusban az Országgyűlésben azt mondta, a változtatással a kormány „kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”. A kekvák megszüntetése ugyanakkor annak a törvénycsomagnak a része volt, amellyel Magyarország többek között az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeit kívánta teljesíteni.
Hankó az interjúban a korábbi felsőoktatási modell eredményei között említette, hogy szerinte 25 százalékkal nőtt a diáklétszám, négyből három hallgató állami ösztöndíjjal kezdhette meg tanulmányait, és a Pannónia Ösztöndíjprogrammal kétszer annyian jutottak el külföldi egyetemekre, mint korábban az Erasmus keretében.
Az Erasmus helyzete időközben jelentősen megváltozott: szeptember elején Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a 2026/2027-es tanévtől minden magyar egyetem számára visszatér az Erasmus. A korlátozással korábban érintett 21 egyetem ekkorra már érvényes Erasmus-mobilitási pályázattal rendelkezett.
A Pannónia Ösztöndíjprogram ugyanakkor várhatóan nem szűnik meg. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium korábban az Eduline-nak azt írta, hogy a program újragondolását és valamennyi felsőoktatási intézményre történő kiterjesztését tervezik, ennek megvalósítása azonban a 2027-es költségvetés lehetőségeitől függ.
Az NKA-ügyben arra is készül, hogy börtönbe kerülhet
A Demokratának adott interjú jelentős része az NKA-botrányról szólt. Az ügy egy 17,6 milliárd forintos keret körül robbant ki, amelynek szétosztásáról a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma döntött. Az ügyben többek között azt kifogásolták, hogy jelentős összegeket egyedi kérelmek alapján, nyílt pályáztatás nélkül ítéltek oda. A támogatottak között több, a korábbi kormány mellett nyilvánosan kiálló előadóhoz és szereplőhöz köthető szervezet is volt. Hankó Balázs szerint ugyanakkor a támogatások odaítélése teljesen jogszerű volt. A volt miniszter azt mondta, a forrás a Szerencsejáték Zrt. ötöslottó-bevételéből származott, és azt a kormány 2025-ben tette felhasználhatóvá azzal a céllal, hogy kulturális és közösségi programokat finanszírozzanak belőle. Állítása szerint a keretből közel 800 program valamivel több mint tízmilliárd forint támogatást kapott, a fennmaradó összegből pedig többek között könnyűzenei programokat, koncertsorozatokat és kiállításokat finanszíroztak.
Az interjúban szóba került több nagy összegű támogatás is. Pataky Attila cége 150 millió forintot kapott egy Edda-koncertre, Deák Bill Gyula turnéjára pedig százmillió forint jutott. Hankó szerint „az lett volna szégyen ízléstől függetlenül, ha nem támogatjuk őket”. Mága Zoltán koncertsorozatát szervező cég 500 millió forintos támogatásával kapcsolatban Hankó azt mondta, nem a zenész személyesen kapta az összeget, hanem a több mint száz fellépésből álló koncertkörutat szervező cég.
Hankó azt is elmondta, hogy az egyedi kérelmeket a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő pénzügyi, szakmai és jogi szempontból ellenőrizte, ezután döntött róluk az ideiglenes kollégium, majd az NKA alelnökének egyetértésére és az elnök jóváhagyására is szükség volt. A volt miniszter politikai koncepciós eljárásnak nevezte az ügyben zajló nyomozást. Szerinte a támogatási döntések mögött kultúrpolitikai szempontok is álltak, és önmagában nem tartja problémásnak, ha egy kormány a saját értékrendjéhez közelebb álló kulturális szereplőket támogat:
Teljesen természetes, hogy egy kormányzat támogatja az általa helyesnek gondolt értékrendet képviselő kulturális szereplőket. Az ilyen döntéseket az esetek nagy többségében heves politikai viták kísérik a nyugati világban is.
Hankó azt állította, hogy hét korábbi munkatársát is fogva tartották az ügyben, közülük ötöt az interjú készítéséig már szabadon engedtek. Szerinte az eljárás valódi célja a megfélemlítés.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában. A kekvák megszüntetését is tartalmazó javaslat kapcsán a fideszes képviselő a modellváltó egyetemek eredményeit védte, míg a kormány és a Tisza Párt politikusai az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát bírálták.
