Még négy napig lehet véleményezni a szakképzési centrumok vezetését átalakító társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot, amelyet Lannert Judit már korábban előrevetített. A miniszter egy politikamentes, átlátható, szakmai alapokon nyugvó rendszert vázolt fel, a tervezet alapján pedig megszűnne a jelenlegi kettős vezetési modell és az oktatóknak és az igazgatóknak is bővülne a jogköre.
Egy hónappal ezelőtt egyeztetett részletesebben Lannert Judit a szakképzés helyzetéről Naderi Zsuzsannával és akkor bejelentette, hogy megújítanák a szakképzés irányítási rendszerét. Akkor azt írta közösségi oldalán: megszűnne a kancellári rendszer, a jelenlegi kettős vezetési modellt pedig egyszemélyi vezetés váltaná fel.
A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, „politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit". Arról is beszélt, hogy tovább erősítenék a szakképzési centrumokat, a duális képzési partnerségeket és a régiófejlesztési együttműködéseket.
A képet árnyalja, hogy Lannert Judit bejelentése alatt kommentben több pedagógus és szakember is jelezte, hogy a szakképzés legnagyobb gondjait nem a vezetési struktúra jelenti. A hozzászólók a technikumi diákok túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a növekvő adminisztrációt és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
A törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől összevonnák a szakképzési centrumok két legfontosabb vezetői tisztségét. A jelenlegi főigazgatói és kancellári munkakör helyett egy új főigazgatói pozíció jönne létre, amely egyszerre felelne a szakképzési centrum szakmai feladatainak ellátásáért, valamint törvényes és szakszerű működéséért. Az indoklásban az áll, hogy:
A szakképzési centrumok működési tapasztalatai alapján az körvonalazódik, hogy indokolt a továbblépés egy olyan egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási modell irányába, ami közvetlenebb kommunikációt és gyorsabb döntéshozatali lehetőséget eredményez.
Az átalakítással egy új vezetői munkakör is létrejönne: a szakmai főigazgató-helyettes, aki a szakmai feladatok ellátásában segítené a főigazgatót. Ennek megfelelően módosulnának a főigazgatóval szemben támasztott képesítési és egyéb feltételek is, miközben a kancellári megbízásra vonatkozó szabályok kikerülnének a végrehajtási rendeletből.
Az átmeneti szabályok alapján a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én automatikusan megszűnne.
A fenntartói jogokat gyakorló minisztereknek legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kellene kiírniuk az új főigazgatói pályázatokat, hogy az új vezetők 2027. január 1-jén megkezdhessék munkájukat.
A törvényjavaslat az igazgatói és főigazgatói pályázatok véleményezésének szabályait is módosítaná.
Az oktatói testületek döntési jogköre kibővülne: a jövőben ők döntenének az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szóló szakmai vélemény tartalmáról is. A javaslat indoklása szerint ezzel biztosítanák az érdemi véleményezési lehetőséget és az eljárás átláthatóságát.
Újdonságként a főigazgatói pályázatok szakmai véleményezésébe az intézményigazgatókat is bevonnák. A tervezet szerint a pályázatok személyes adatokat nem tartalmazó szakmai részeit a szakképzésért felelős miniszter megküldené az adott szakképzési centrum intézményeinek igazgatóiból álló véleményező kollégiumnak, amelynek legalább 15 nap állna rendelkezésére álláspontja kialakítására.
Az indoklás szerint a cél az, hogy a pályázatok elbírálása során azok is megfogalmazhassák szakmai véleményüket, akik közvetlenül az adott szakképzési centrum intézményeiben dolgoznak. A véleményezés ugyanakkor nem jelentene döntési jogot, a végső döntést továbbra is a fenntartó hozná meg.
A társadalmi egyeztetés jelenleg is tart, a tervezetet még négy napig lehet véleményezni. Ha a javaslatot elfogadják, a legtöbb rendelkezés 2026. szeptember 1-jén lépne hatályba, míg a szakképzési centrumok új vezetési struktúrájára vonatkozó szabályokat 2027. január 1-jétől alkalmaznák.
A szakképzés általakítására a szakszervezetek is megfogalmaztak javaslatokat:
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.
