Még négy napig lehet véleményezni a szakképzési centrumok vezetését átalakító társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot, amelyet Lannert Judit már korábban előrevetített. A miniszter egy politikamentes, átlátható, szakmai alapokon nyugvó rendszert vázolt fel, a tervezet alapján pedig megszűnne a jelenlegi kettős vezetési modell és az oktatóknak és az igazgatóknak is bővülne a jogköre.
Egy hónappal ezelőtt egyeztetett részletesebben Lannert Judit a szakképzés helyzetéről Naderi Zsuzsannával és akkor bejelentette, hogy megújítanák a szakképzés irányítási rendszerét. Akkor azt írta közösségi oldalán: megszűnne a kancellári rendszer, a jelenlegi kettős vezetési modellt pedig egyszemélyi vezetés váltaná fel.
A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, „politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit". Arról is beszélt, hogy tovább erősítenék a szakképzési centrumokat, a duális képzési partnerségeket és a régiófejlesztési együttműködéseket.
A képet árnyalja, hogy Lannert Judit bejelentése alatt kommentben több pedagógus és szakember is jelezte, hogy a szakképzés legnagyobb gondjait nem a vezetési struktúra jelenti. A hozzászólók a technikumi diákok túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a növekvő adminisztrációt és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
A törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől összevonnák a szakképzési centrumok két legfontosabb vezetői tisztségét. A jelenlegi főigazgatói és kancellári munkakör helyett egy új főigazgatói pozíció jönne létre, amely egyszerre felelne a szakképzési centrum szakmai feladatainak ellátásáért, valamint törvényes és szakszerű működéséért. Az indoklásban az áll, hogy:
A szakképzési centrumok működési tapasztalatai alapján az körvonalazódik, hogy indokolt a továbblépés egy olyan egyszerűbb és kevésbé hierarchikus irányítási modell irányába, ami közvetlenebb kommunikációt és gyorsabb döntéshozatali lehetőséget eredményez.
Az átalakítással egy új vezetői munkakör is létrejönne: a szakmai főigazgató-helyettes, aki a szakmai feladatok ellátásában segítené a főigazgatót. Ennek megfelelően módosulnának a főigazgatóval szemben támasztott képesítési és egyéb feltételek is, miközben a kancellári megbízásra vonatkozó szabályok kikerülnének a végrehajtási rendeletből.
Az átmeneti szabályok alapján a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én automatikusan megszűnne.
A fenntartói jogokat gyakorló minisztereknek legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kellene kiírniuk az új főigazgatói pályázatokat, hogy az új vezetők 2027. január 1-jén megkezdhessék munkájukat.
A törvényjavaslat az igazgatói és főigazgatói pályázatok véleményezésének szabályait is módosítaná.
Az oktatói testületek döntési jogköre kibővülne: a jövőben ők döntenének az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szóló szakmai vélemény tartalmáról is. A javaslat indoklása szerint ezzel biztosítanák az érdemi véleményezési lehetőséget és az eljárás átláthatóságát.
Újdonságként a főigazgatói pályázatok szakmai véleményezésébe az intézményigazgatókat is bevonnák. A tervezet szerint a pályázatok személyes adatokat nem tartalmazó szakmai részeit a szakképzésért felelős miniszter megküldené az adott szakképzési centrum intézményeinek igazgatóiból álló véleményező kollégiumnak, amelynek legalább 15 nap állna rendelkezésére álláspontja kialakítására.
Az indoklás szerint a cél az, hogy a pályázatok elbírálása során azok is megfogalmazhassák szakmai véleményüket, akik közvetlenül az adott szakképzési centrum intézményeiben dolgoznak. A véleményezés ugyanakkor nem jelentene döntési jogot, a végső döntést továbbra is a fenntartó hozná meg.
A társadalmi egyeztetés jelenleg is tart, a tervezetet még négy napig lehet véleményezni. Ha a javaslatot elfogadják, a legtöbb rendelkezés 2026. szeptember 1-jén lépne hatályba, míg a szakképzési centrumok új vezetési struktúrájára vonatkozó szabályokat 2027. január 1-jétől alkalmaznák.
A szakképzés általakítására a szakszervezetek is megfogalmaztak javaslatokat:
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
