A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A Pedagógusok Szakszervezete által közzétett dokumentumban a munkakörülményektől kezdve a bérezésen, a KRÉTA rendszer működésén és a szakmai vizsgákon át egészen az intézményi infrastruktúráig számos területet érintenek.
A szakszervezet szerint a szakképzést ismét a közoktatási rendszer részévé kellene tenni, az ott dolgozó oktatók pedig újra pedagógus státuszt kapnának. A dokumentum szerint ezzel együtt vissza kellene állítani azokat a jogosultságokat is, amelyeket a szakképzésben dolgozók a jogállásváltás során elveszítettek.
A PSZ a rövid távú intézkedések között említi a tanítási évre vetített munkaidőkeret azonnali megszüntetését, valamint a bérek, pótlékok és cafeteriajuttatások rendezését is.
A PSZ szerint a szakképzésben dolgozó oktatók kötelező óraszámát heti 20 órában kellene maximalizálni. A szakszervezet azt javasolja, hogy minden ezen felül végzett oktatási vagy oktatásszervezési tevékenységet – például a helyettesítéseket, az osztálykirándulások vagy szakmai programok szervezését – túlóraként számoljanak el és fizessenek ki.
Eltörölnék azt a jelenlegi szabályt is, amely havi legfeljebb 16 óra díjazás nélküli helyettesítést tesz lehetővé. A nyári gyakorlatot vezető oktatók munkáját szintén túlóraként ismernék el, amennyiben a gyakorlat az iskola keretein belül zajlik.
A javaslatcsomag szerint átlátható bértáblára lenne szükség minden munkavállaló esetében. A szakszervezet szerint nem fordulhat elő, hogy a több évtizede pályán lévő oktatók és a pályakezdők bére közel azonos legyen. Emellett a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében is figyelembe vennék a végzettséget és a ledolgozott éveket.
Országosan egységes osztályfőnöki pótlékot, rendezett vezetői pótlékokat és minden oktatásban dolgozó számára biztosított cafeteriát is javasolnak.
A dokumentumban külön kitérnek a KRÉTA rendszer működési hibáira, az adatvesztésekre, a hiányzások kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a duális képzés adminisztrációs nehézségeire. A szakszervezet szerint fejleszteni kellene az intézmények informatikai eszközparkját is, beleértve a mesterséges intelligencia oktatásához szükséges eszközöket.
Emellett korszerűbb továbbképzéseket sürgetnek a szakképzésben tanító oktatók számára, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására.
A szakszervezet javaslatai között szerepel:
A dokumentum végén a szakszervezet rövid, közép- és hosszú távú feladatokra bontva sorolja fel a legfontosabb változtatásokat. Rövid távon elsősorban a jogállással, a bérezéssel és az intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák rendezését sürgetik, míg középtávon az intézményfejlesztésekre, a „0. évfolyam” bevezetésére, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek megteremtésére, valamint az EGYMI-k képzési és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára helyeznék a hangsúlyt. Hosszú távon pedig az úgynevezett „alkotói szabadság” rendszerének bevezetési lehetőségét vizsgálnák meg, amely nagyobb szakmai autonómiát biztosíthatna az oktatóknak.
A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is követeli a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását és az átláthatóbb bérrendszer kialakítását valamint a munkaidőkeret reformját.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
