A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A Pedagógusok Szakszervezete által közzétett dokumentumban a munkakörülményektől kezdve a bérezésen, a KRÉTA rendszer működésén és a szakmai vizsgákon át egészen az intézményi infrastruktúráig számos területet érintenek.
A szakszervezet szerint a szakképzést ismét a közoktatási rendszer részévé kellene tenni, az ott dolgozó oktatók pedig újra pedagógus státuszt kapnának. A dokumentum szerint ezzel együtt vissza kellene állítani azokat a jogosultságokat is, amelyeket a szakképzésben dolgozók a jogállásváltás során elveszítettek.
A PSZ a rövid távú intézkedések között említi a tanítási évre vetített munkaidőkeret azonnali megszüntetését, valamint a bérek, pótlékok és cafeteriajuttatások rendezését is.
A PSZ szerint a szakképzésben dolgozó oktatók kötelező óraszámát heti 20 órában kellene maximalizálni. A szakszervezet azt javasolja, hogy minden ezen felül végzett oktatási vagy oktatásszervezési tevékenységet – például a helyettesítéseket, az osztálykirándulások vagy szakmai programok szervezését – túlóraként számoljanak el és fizessenek ki.
Eltörölnék azt a jelenlegi szabályt is, amely havi legfeljebb 16 óra díjazás nélküli helyettesítést tesz lehetővé. A nyári gyakorlatot vezető oktatók munkáját szintén túlóraként ismernék el, amennyiben a gyakorlat az iskola keretein belül zajlik.
A javaslatcsomag szerint átlátható bértáblára lenne szükség minden munkavállaló esetében. A szakszervezet szerint nem fordulhat elő, hogy a több évtizede pályán lévő oktatók és a pályakezdők bére közel azonos legyen. Emellett a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében is figyelembe vennék a végzettséget és a ledolgozott éveket.
Országosan egységes osztályfőnöki pótlékot, rendezett vezetői pótlékokat és minden oktatásban dolgozó számára biztosított cafeteriát is javasolnak.
A dokumentumban külön kitérnek a KRÉTA rendszer működési hibáira, az adatvesztésekre, a hiányzások kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a duális képzés adminisztrációs nehézségeire. A szakszervezet szerint fejleszteni kellene az intézmények informatikai eszközparkját is, beleértve a mesterséges intelligencia oktatásához szükséges eszközöket.
Emellett korszerűbb továbbképzéseket sürgetnek a szakképzésben tanító oktatók számára, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására.
A szakszervezet javaslatai között szerepel:
A dokumentum végén a szakszervezet rövid, közép- és hosszú távú feladatokra bontva sorolja fel a legfontosabb változtatásokat. Rövid távon elsősorban a jogállással, a bérezéssel és az intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák rendezését sürgetik, míg középtávon az intézményfejlesztésekre, a „0. évfolyam” bevezetésére, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek megteremtésére, valamint az EGYMI-k képzési és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára helyeznék a hangsúlyt. Hosszú távon pedig az úgynevezett „alkotói szabadság” rendszerének bevezetési lehetőségét vizsgálnák meg, amely nagyobb szakmai autonómiát biztosíthatna az oktatóknak.
A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is követeli a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását és az átláthatóbb bérrendszer kialakítását valamint a munkaidőkeret reformját.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
