A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A Pedagógusok Szakszervezete által közzétett dokumentumban a munkakörülményektől kezdve a bérezésen, a KRÉTA rendszer működésén és a szakmai vizsgákon át egészen az intézményi infrastruktúráig számos területet érintenek.
A szakszervezet szerint a szakképzést ismét a közoktatási rendszer részévé kellene tenni, az ott dolgozó oktatók pedig újra pedagógus státuszt kapnának. A dokumentum szerint ezzel együtt vissza kellene állítani azokat a jogosultságokat is, amelyeket a szakképzésben dolgozók a jogállásváltás során elveszítettek.
A PSZ a rövid távú intézkedések között említi a tanítási évre vetített munkaidőkeret azonnali megszüntetését, valamint a bérek, pótlékok és cafeteriajuttatások rendezését is.
A PSZ szerint a szakképzésben dolgozó oktatók kötelező óraszámát heti 20 órában kellene maximalizálni. A szakszervezet azt javasolja, hogy minden ezen felül végzett oktatási vagy oktatásszervezési tevékenységet – például a helyettesítéseket, az osztálykirándulások vagy szakmai programok szervezését – túlóraként számoljanak el és fizessenek ki.
Eltörölnék azt a jelenlegi szabályt is, amely havi legfeljebb 16 óra díjazás nélküli helyettesítést tesz lehetővé. A nyári gyakorlatot vezető oktatók munkáját szintén túlóraként ismernék el, amennyiben a gyakorlat az iskola keretein belül zajlik.
A javaslatcsomag szerint átlátható bértáblára lenne szükség minden munkavállaló esetében. A szakszervezet szerint nem fordulhat elő, hogy a több évtizede pályán lévő oktatók és a pályakezdők bére közel azonos legyen. Emellett a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében is figyelembe vennék a végzettséget és a ledolgozott éveket.
Országosan egységes osztályfőnöki pótlékot, rendezett vezetői pótlékokat és minden oktatásban dolgozó számára biztosított cafeteriát is javasolnak.
A dokumentumban külön kitérnek a KRÉTA rendszer működési hibáira, az adatvesztésekre, a hiányzások kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a duális képzés adminisztrációs nehézségeire. A szakszervezet szerint fejleszteni kellene az intézmények informatikai eszközparkját is, beleértve a mesterséges intelligencia oktatásához szükséges eszközöket.
Emellett korszerűbb továbbképzéseket sürgetnek a szakképzésben tanító oktatók számára, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására.
A szakszervezet javaslatai között szerepel:
A dokumentum végén a szakszervezet rövid, közép- és hosszú távú feladatokra bontva sorolja fel a legfontosabb változtatásokat. Rövid távon elsősorban a jogállással, a bérezéssel és az intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák rendezését sürgetik, míg középtávon az intézményfejlesztésekre, a „0. évfolyam” bevezetésére, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek megteremtésére, valamint az EGYMI-k képzési és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára helyeznék a hangsúlyt. Hosszú távon pedig az úgynevezett „alkotói szabadság” rendszerének bevezetési lehetőségét vizsgálnák meg, amely nagyobb szakmai autonómiát biztosíthatna az oktatóknak.
A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is követeli a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását és az átláthatóbb bérrendszer kialakítását valamint a munkaidőkeret reformját.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
