A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A Pedagógusok Szakszervezete által közzétett dokumentumban a munkakörülményektől kezdve a bérezésen, a KRÉTA rendszer működésén és a szakmai vizsgákon át egészen az intézményi infrastruktúráig számos területet érintenek.
A szakszervezet szerint a szakképzést ismét a közoktatási rendszer részévé kellene tenni, az ott dolgozó oktatók pedig újra pedagógus státuszt kapnának. A dokumentum szerint ezzel együtt vissza kellene állítani azokat a jogosultságokat is, amelyeket a szakképzésben dolgozók a jogállásváltás során elveszítettek.
A PSZ a rövid távú intézkedések között említi a tanítási évre vetített munkaidőkeret azonnali megszüntetését, valamint a bérek, pótlékok és cafeteriajuttatások rendezését is.
A PSZ szerint a szakképzésben dolgozó oktatók kötelező óraszámát heti 20 órában kellene maximalizálni. A szakszervezet azt javasolja, hogy minden ezen felül végzett oktatási vagy oktatásszervezési tevékenységet – például a helyettesítéseket, az osztálykirándulások vagy szakmai programok szervezését – túlóraként számoljanak el és fizessenek ki.
Eltörölnék azt a jelenlegi szabályt is, amely havi legfeljebb 16 óra díjazás nélküli helyettesítést tesz lehetővé. A nyári gyakorlatot vezető oktatók munkáját szintén túlóraként ismernék el, amennyiben a gyakorlat az iskola keretein belül zajlik.
A javaslatcsomag szerint átlátható bértáblára lenne szükség minden munkavállaló esetében. A szakszervezet szerint nem fordulhat elő, hogy a több évtizede pályán lévő oktatók és a pályakezdők bére közel azonos legyen. Emellett a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében is figyelembe vennék a végzettséget és a ledolgozott éveket.
Országosan egységes osztályfőnöki pótlékot, rendezett vezetői pótlékokat és minden oktatásban dolgozó számára biztosított cafeteriát is javasolnak.
A dokumentumban külön kitérnek a KRÉTA rendszer működési hibáira, az adatvesztésekre, a hiányzások kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a duális képzés adminisztrációs nehézségeire. A szakszervezet szerint fejleszteni kellene az intézmények informatikai eszközparkját is, beleértve a mesterséges intelligencia oktatásához szükséges eszközöket.
Emellett korszerűbb továbbképzéseket sürgetnek a szakképzésben tanító oktatók számára, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására.
A szakszervezet javaslatai között szerepel:
A dokumentum végén a szakszervezet rövid, közép- és hosszú távú feladatokra bontva sorolja fel a legfontosabb változtatásokat. Rövid távon elsősorban a jogállással, a bérezéssel és az intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák rendezését sürgetik, míg középtávon az intézményfejlesztésekre, a „0. évfolyam” bevezetésére, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek megteremtésére, valamint az EGYMI-k képzési és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára helyeznék a hangsúlyt. Hosszú távon pedig az úgynevezett „alkotói szabadság” rendszerének bevezetési lehetőségét vizsgálnák meg, amely nagyobb szakmai autonómiát biztosíthatna az oktatóknak.
A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is követeli a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását és az átláthatóbb bérrendszer kialakítását valamint a munkaidőkeret reformját.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
