Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A Pedagógusok Szakszervezete által közzétett dokumentumban a munkakörülményektől kezdve a bérezésen, a KRÉTA rendszer működésén és a szakmai vizsgákon át egészen az intézményi infrastruktúráig számos területet érintenek.

A szakszervezet szerint a szakképzést ismét a közoktatási rendszer részévé kellene tenni, az ott dolgozó oktatók pedig újra pedagógus státuszt kapnának. A dokumentum szerint ezzel együtt vissza kellene állítani azokat a jogosultságokat is, amelyeket a szakképzésben dolgozók a jogállásváltás során elveszítettek.

A PSZ a rövid távú intézkedések között említi a tanítási évre vetített munkaidőkeret azonnali megszüntetését, valamint a bérek, pótlékok és cafeteriajuttatások rendezését is.

A túlórákat külön fizetnék ki

A PSZ szerint a szakképzésben dolgozó oktatók kötelező óraszámát heti 20 órában kellene maximalizálni. A szakszervezet azt javasolja, hogy minden ezen felül végzett oktatási vagy oktatásszervezési tevékenységet – például a helyettesítéseket, az osztálykirándulások vagy szakmai programok szervezését – túlóraként számoljanak el és fizessenek ki.

Eltörölnék azt a jelenlegi szabályt is, amely havi legfeljebb 16 óra díjazás nélküli helyettesítést tesz lehetővé. A nyári gyakorlatot vezető oktatók munkáját szintén túlóraként ismernék el, amennyiben a gyakorlat az iskola keretein belül zajlik.

Átláthatóbb bérrendszert és egységes pótlékokat szeretnének

A javaslatcsomag szerint átlátható bértáblára lenne szükség minden munkavállaló esetében. A szakszervezet szerint nem fordulhat elő, hogy a több évtizede pályán lévő oktatók és a pályakezdők bére közel azonos legyen. Emellett a nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében is figyelembe vennék a végzettséget és a ledolgozott éveket.

Országosan egységes osztályfőnöki pótlékot, rendezett vezetői pótlékokat és minden oktatásban dolgozó számára biztosított cafeteriát is javasolnak.

A KRÉTA és a szakmai képzés problémáit is listázták

A dokumentumban külön kitérnek a KRÉTA rendszer működési hibáira, az adatvesztésekre, a hiányzások kezelésével kapcsolatos problémákra, valamint a duális képzés adminisztrációs nehézségeire. A szakszervezet szerint fejleszteni kellene az intézmények informatikai eszközparkját is, beleértve a mesterséges intelligencia oktatásához szükséges eszközöket.

Emellett korszerűbb továbbképzéseket sürgetnek a szakképzésben tanító oktatók számára, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására.

A szakszervezet javaslatai között szerepel:

  • a szakképzés visszaillesztése a közoktatás rendszerébe;
  • a közalkalmazotti jogosultságok visszaállítása;
  • a Nemzeti Pedagógus Kar megszüntetése;
  • a heti kötelező óraszám 20 órában történő maximalizálása;
  • a díjazás nélküli helyettesítések eltörlése;
  • a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetése;
  • átlátható bértábla és egységes pótlékrendszer kialakítása;
  • a KRÉTA rendszer fejlesztése;
  • a szakképző intézmények nagyobb önállósága;
  • az intézményi infrastruktúra és eszközpark korszerűsítése;
  • az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásának megerősítése;
  • a szakmai vizsgák és a technikumi képzés felülvizsgálata.

A dokumentum végén a szakszervezet rövid, közép- és hosszú távú feladatokra bontva sorolja fel a legfontosabb változtatásokat. Rövid távon elsősorban a jogállással, a bérezéssel és az intézményrendszer működésével kapcsolatos problémák rendezését sürgetik, míg középtávon az intézményfejlesztésekre, a „0. évfolyam” bevezetésére, az SNI-s és BTMN-es tanulók ellátásához szükséges személyi feltételek megteremtésére, valamint az EGYMI-k képzési és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára helyeznék a hangsúlyt. Hosszú távon pedig az úgynevezett „alkotói szabadság” rendszerének bevezetési lehetőségét vizsgálnák meg, amely nagyobb szakmai autonómiát biztosíthatna az oktatóknak.

A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is követeli a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását és az átláthatóbb bérrendszer kialakítását valamint a munkaidőkeret reformját.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.