PDSZ: ne legyen a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez kötve az érettségi bizonyítvány

Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt - többek között ez is szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szakképzésre vonatkozó követelései között.

A PDSZ a blogján részletesen kifejtette, milyen követelései vannak a szakképzés átalakításával kapcsolatban, ennek egyik része magára a rendszerre és a szakképzésben tanító pedagógusokra vonatkozik (többek között átláthatóbb bérezés, közalkalmazotti jogviszony visszaállítása, szakképzési centrumok felülvizsgálata), a másik része viszont a technikumban tanuló diák helyzetén szeretne javítani.

Követeljük, hogy a technikumban 12. évfolyamon érettségizők a gimnáziumban érettségizőkkel azonos érettségi szünetet kapjanak, ne kelljen szakmai órákra járniuk, ami a készülésüket aránytalanul megnehezíti, a kollégáknak pedig ismételten új munkarendhez kell alkalmazkodniuk.

- írták, majd kitértek arra is, hogy a szakmai tárgyat oktató kollégák óráit ugyanolyan módon kezeljék ebben az időszakban, mint a gimnáziumban tanító tanárokét, ha az érettségi időszak miatt elmaradnak óráik.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a technikumokban a 12. osztályban csak a közismereti tárgyak oktatása fejeződik be. A heti 14-15 db szakmai órára az írásbeli-és a szóbeli érettségi között is be kell járniuk a diákoknak.

A szakszervezet pedig kitért arra is, hogy a technikumban is legyen lehetőség arra, hogy ha valaki a kötelező négy érettségi tárgyból sikeres érettségi vizsgát tett, és még további egy tantárgyból (akár szakmai akár közismereti) is sikeres érettségit tesz, akkor a szakmai vizsgáktól függetlenül kapjon a gimnáziumi érettségivel azonos értékű érettségi bizonyítványt. Ehhez vezessék vissza a korábbi lehetőséget a szakmai tárgyakból való érettségik letételére!

Szűnjön meg a röghöz kötés, ne legyen a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez kötve az érettségi bizonyítvány, hogy akik pályát szeretnének váltani, hamarabb megtehessék! A technikusi vizsga pedig kerüljön külön bizonyítványba!

-hangsúlyozták.

Az Eduline-hoz több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy nem annyira egyszerű a szakképzésből bekerülni egyetemre, ha valaki meggondolja magát és másik szakterületen szeretne továbbtanulni. Gond lehet például a szakmai vizsga ötödik érettségi tárgyként való beszámításánál, ha az adott egyetem nem fogadja el.

Technikumból az egyetemre: mégsem megy annyira egyszerűen?

A tizenharmadikos Zsolt mezőgazdasági technikumba jár állattenyésztő szakirányra. A fiú 14 évesen még ezen a pályán képzelte el a jövőjét. Mivel közben aktívan sportolt, a középiskola alatt kitalálta, hogy inkább testnevelő-edzői szakon tanulna tovább egyetemen. Hogy ez nem lesz annyira egyszerű, az csak néhány hónapja derült ki a számára.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.