A szóbeli és az írásbeli érettségik között órákra is kell járniuk a technikumban tanuló diákoknak

A technikumokban a 12. osztályban csak a közismereti tárgyak oktatása fejeződik be. A heti 14-15 db szakmai órára az írásbeli-és a szóbeli érettségi között is be kell járniuk a diákoknak.

A Civil Közoktatási Platform szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy ez az előírás a technikumok nagy részében a tanév kezdetéig nem tudatosult. Azt pedig sok helyen el sem hitték, hogy ezeket az órákat nem is csoportosíthatják át úgy, hogy ne kelljen a tanulóknak minden nap bejárniuk. (A tanév rendje rendelet szerint a tizenkettedikesek tanítási napjainak száma ugyanannyi, mint a 9-11.-eseké.)

Ha betartják ezeket az előírásokat, akkor a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát mindenhol meg kell tartani. A kollégisták nem utazhatnak haza, hogy önállóan készüljenek a szóbelire, a messziről bejáróknak pedig három tanóra miatt kell több órát utazniuk – a menetrend azonban nem igazodik a rövidített tanítási napokhoz.

- olvasható a közleményben.

A technikumokban az idei az első év, amikor tizenkettedikesek csak előrehozott érettségit tehetnek, és az érettségibizonyítványukat csak a 13. év végén kapják meg a szakmai vizsga után. (A szalmai vizsga az ötödik emelt szintűnek minősülő érettségi tárgy.) Tizenharmadik évfolyamon az idegen nyelvet leszámítva már a diákok nem tanulnak közismereti tárgyakat, ugyanakkor egy érettségi tárgyból igényelhetnek felkészítést.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az idei tavaszi vizsgaidőszakban a technikumi diákok általában három, kevesebb esetben pedig kettő tárgyból fognak érettségizni. A felkészülésüket pedig a gimnazistákhoz képest az is nehezíti, hogy bár a technikumokban a kötelező érettségi tárgyak óraszáma megegyezik ugyan a gimnáziumokéval, de ezen órák többsége a 9.-10. évfolyamon van megtartva.

A Civil Közoktatási Platfrom információi szerint az intézmények egy részében megtartják a napi három szakmai órát, de akadnak olyan technikumok, ahol próbálják tömbösíteni az órákat, hogy a tanulók fel tudjanak készülni a szóbelire. Ezekre a javaslatokra vannak olyan szakképzési centrumok, amelyek az érettségi előtt egy hónappal sem reagáltak.

Az, hogy a szakmai órák száma 12.-ben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát, és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik 14 éves kori döntésüket felülvizsgálva nem szakirányban kívánnak továbbtanulni. Nekik a közismereti érettségi nehezítettségért nem jelent kárpótlást, hogy szakirányú továbbtanulásnál élni lehet a szakmai vizsga négyszeres beszámításának a lehetőségével.

- fejtették ki a közleményben, majd hozzátették, hogy nem értik, miért nem lehet a heti óraszámot a napok között átcsoportosítani, mert a mostani helyzet felesleges feszültséget okoz az amúgy is stresszes érettségizőknek és az új rendszerrel először találkozó tanároknak. Arra kérik a Kulturális és Innovációs Minisztériumot és a szakképző centrumokat, hogy  jogszabályváltoztatással és/vagy helyi megoldások engedélyezésével javítsanak az érettségiző technikumi diákok helyzetén.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.